Szeged 1919-1921 között

Szeged története évszámokban 1919-1921 között

1919.április 15. a franciák teljesen elzárják Szegedet a Tanácsköztársaságtól
április 16. Aszegedi forradalmi szervek Felsõközpontra települnek. Innen igazgatják a tanyavilág meg nem szállt részeit.
május 1. A mûködõ ipari üzemekben sztrájkolnak. Az új Munkásotthon felavatása a Berlini körúton levõ honvédlaktanyában.
május 5. A franciák eltávolítják dr. Dettre János fõispánt és Tabódy Zsolt katonai parancsnokot.
május 28. A gr. Károlyi Gyula vezetésével Aradon alakult ellenforradalmi kormány Szegedre érkezik. Felveszi a kapcsolatot a Bécsbõl érkezett Gömbös Gyulával és együttmûködik a dr. Kelemen Béla vezette ellenforradalmi csoporttal. Megalakul az elsõ szegedi kormány a Tanácsköztársaság megdöntésére.
június 2. Zadravecz István ferences rendfõnök a Klauzál téri népgyûlésen bemutatva a Károlyi Gyula kormányt, beszédében megfogalmazza a "szegedi irredenta" lényegét is: "a régi édes Haza"visszaszerzése, a nacionalizmus, a Mária-kultusz fokozása.
június 6. Az újságírók és a nyomdai munkások sztrájkja az ellenforradalmi kormány ellen.
június 15. A szakszervezetek és a szocialista párt vezetõi sztrájkot hirdetnek. Követelik az ellenforradalmi kormány lemondását, a munkáshatalom visszaállítását, a sajtószabadságot. (Kb. 10 ezer részvevõvel.)
június 22. A munkások összvezetõsége befejezettnek nyilvánítja a sztrájkot.
június 23. Megkezdõdik a Nemzeti Hadsereg toborzása, a tiszti századok szervezése.
június 29. Szegedi Új Nemzedék címmel jobboldali keresztény napilap indul.
július 5. Károlyi Gyula kormánya lemond az antant támogatás elmaradása miatt.
július 12. P. Ábrahám Dezsõ alakít új kormányt.
július 13. A P. Ábrahám-kormány kinevezi Horthy Miklóst a Nemzeti Hadsereg fõparancsnokává.
augusztus 2. Megérkezik Szegedre a tanácskormány lemondásának híre.
augusztus 3. A városháza dísztermében parlamenti jogkör igényével megalakul a Magyar Nemzeti Bizottmány. Létrejön a munkásság és a polgárság együttmûködését, a társadalmi békét hírdetõ Szociális Békemûhely.
augusztus 8. A Friedrich-kormány megerõsíti tisztségében a szegedi kormány által kinevezett dr. Dobay Gyulát, Szeged és Csongrád megye kormánybiztos fõispánját.
augusztus 9. Horthy Miklós fõvezér elrendeli a Nemzeti Hadsereg fõvezérségének (lényegében a vezérkar) felállítását. A hadsereg egységei elindulnak a Dunántúlra.
augusztus 12. A szegedi kormány utolsó ülése Szegeden. Budapestre utaznak tárgyalni a Friedrich-kormánnyal.
augusztus 13. Horthy Miklós Siófokra uatzik, a fõvezérség új székhelyére.
augusztus 14. Szeged új francia városparancsnoka DE Tournadre tábornok.
augusztus 19. A P. Ábrahám-kormány lemond a Friedrich-kormány javára. Friedrich István dr. Kelemen Bélát nevezi ki kerületi kormánybiztossá.
szeptember 16. De Tournadre hozzájárul az igazoló bizottságok felállítására vonatkozó kormányrendelet szegedi kihirdetéséhez azzal a feltétellel, hogy az õ hozzájárulása nélkül a bizottság nem hozhat érvényes döntést, (December elejénigazoló jelentést kér: miért bocsátottak el 150 közalkalmazottat a tudta nélkül.)
október 31. A lemondott dr. Dobay Gyula helyére dr. Vasek Ernõ budapesti keresztényszocialista ügyvédet nevezik ki Szeged kormánybiztos fõispánjává.
október folyamán Moholy-Nagy László és Gergely Sándor közös kiállítást rendez.
november 16. Érvénybe lép a városi rendõrségek államosításáról szóló rendelet. A szegedi kerület fõkapitányává dr. Szalay Józsefet nevezik ki.
1920. január 2. Szegedre érkezik Franchet d' Esperay tábornagy, a balkáni antant csapatok fõparancsnoka.
január 25-26. Nemzetgyûlési képviselõválasztás. Az I. választókerületben (Belváros) Teleki Pál ellenjelölt nélkül, egyhangúlag, a II. választókerületben (Rókus, Felsõváros) Pálffy Dániel 4554 szavazattal, a III. választókerületben (Alsóváros, Tanyavilág) Kószó István (kisgazdapárti) ellenjelölt nélkül, egyhangúlag lett képviselõ.
március 1. De Tournadre átadja a vezetést a magyar polgári és katonai szerveknek.
március 18. Horthy Miklós elsõ vidéki útja kormányzóvá választása után Szegedre vezet.
március 22. A pápa Zadravecz István szegedi ferences rendházfõnököt a nemzeti hadsereg tábori püspökévé nevezi ki.
április 18. Ítélet dr. Czibula Antal és társai elsõ (az ötnapos szegedi direktórium miatti) perében. Czibula hat, Barta László nyolc, Udvardi János kilenc havi börtönbüntetést kap.
május 22. Dr. Vasek Ernõ helyett dr. Aigner Károly szegedi ügyvéd a város fõispánja.
május 28. A szabadkõmûves mozgalom országos betiltása után a szegedi Árpád páholy Kálvin téri székházát az ÉME helyi szervezete veszi birtokba. Dr. Löw Immánuel fõrabbit -mivel a Nemzeti Hadsereg kilengéseirõl nyilatkozott egy holland újságírónak- nemzetellenes kijelentések és kormányzósértés vádjával letartóztatják.
június 8. Megszûnik a kormánybiztosságok intézménye.
június 23. 15 hónapi szünet után ismét összeül a városi közgyûlés. A régi önkormányzat ezzel helyreáll.
július 21. Az antant határmegállapító bizottság Szegedre érkezik.
augusztus 15. Szilassy Casar kiadja a Szeged c. napilapot, mely a május 30-án megszünt Délmagyarország utóda.
szeptember 8. Megnyílik a Belvárosi mozi.
december 9. Udvardi János, Barta László és Ozsvári József, miközben törvényszéki tárgyalásról a Csillag börtönbe kísérik õket, Zocskár Andás és társai segítségével megszöknek, Jugoszláviában menekülnek.
december 23. A Széchenyi-mozi megnyitása.
december 31. Szeged népessége 119 109 fõ.
1921. február 7. Ítélet dr. Czibula Antal és társai második( a felsõtanyai direktórium miatti) perében. Czibulát és Stéhly Istvánt 5-5 év börtönre ítélik.
május 5. A piarista gimnázium fennállásának 200. évfordulóját ünnepli.
június 16. A nemzetgyûlés elfogadja az 1921:XXV.tc-t, mely a Trianon miatt székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet ideiglenesen Szegedre helyezi.
július 19. Megkezdõdik Tabódy Zsolt ezredes és Dettre Béla õrnagy pere.
augusztus 20. A Szegedre menekült jezsuiták pozsonyi fõiskolája ia Szegeden folytatja mûködését.
augusztus 20/21. Éjjel a magyar csapatok bevonulnak az eddig szerb megszállás alatt levõ Újszegedre.
október 9. Ünnepélyesen megnyitják az egyetem elsõ szegedi tanévét. A város Újszegeden 20 hold földet enged át az egyetemnek örök használatra füvészkert létesítésének céljára.
október 21. A második királypuccs idején a szegedi helyõrség egy zászlóalját a királyhû csapatok ellen rendelik.
az év folyamán Létrejön az Orion bõrgyár. Alaptõkéjének 25 %-át a Csongrádi Takarék (a legnagyobb helyi bank) jegyzi. Megalakul a "Kitartás" Egyetemi Atlétikai Club.

Szenegáli harcosok a francia antant kötelék keretében Szegeden állomásoztak.

Harckocsi mint látványosság Szeged utcáin

Források, dokumentumok:

1. számú közigazgatási rendelet
1919. június hó 26-án

Mi, a román által elfoglalt magyar terület kormányzója, a 32. és 57. katonai büntetõ törvénycikk értelmében a hadsereg biztonsága és az ország védelme érdekében

elrendeljük:

1. A megszálló hadsereg és az elfoglalt terület lakosságának élelmezése, úgyszintén az állatoktakarmánnyal való ellátása érdekében az összes élelmicikket gabona- és takarmánynemûeket a tulajdonosoknál zár alá helyezetteknek és beleegyezésünk nélkül el nem idegeníthetõknek nyilvánítjuk. Az összes elrekvirált élelmicikkek, gabona és takarmánynemûek rekviráló jegyekkel lesznek kifizetve.
2. A termelõk és nem termelõk ellátására, az 1918. évi termésbõl, folyó évi július hó 1-tõl folyó évi augusztus hó 1-ig terjedõ idõre, minden 15 évet meghaladott polgár részére 15 kg. búza, vagy rozs, a 15 éven aluliak részére 10 kg. búza, vagy rozs, illetve 12 vagy 8 kg. liszt. 1919. július hó 1-tõl 1919. dec. hó 31-ig terjedõ idõre pedig személyenkint 4 kg. zsír és 5 kg. szalonna hagyatik vissza. Az ezt meghaladó mennyiség a megállapítandó maximált árak mellett elrekviráltatik.
3. Az 1919. évi termésbõl a lakosság élelmezésére, az 1919. augusztus hó 1-tõl 1920. év július 30-ig terjedõ idõre: minden családtag részére 120 kg. búza, vagy rozs, 60 kg. árpa, vagy tengeri, 75 kg. burgonya, 15 kg. szárított zöldség (bab, lencse, borsó) és ezenkívül minden család számára, az állatok takarmányozására, 300 kg. árpa, vagy tengeri, 200 kg. burgonya hagyatik vissza.
Vetési célokra (a bevetetendõ területek nem haladhatják meg az 1918-ban bevetetteket) fennhagyatik határonkint 200 kg. búza, vagy rozs, 130 kg. árpa, 100 kg. zab, 40 kg. tengeri, 1600 kg. burgonya és minden termelõ család részére 30 kg. bab, vagy borsó. A községek és városok kötelesek a nem termelõk élelmezésérõl olyképp gondoskodni, hogy ugyanazon községbeli termelõktõl a szükséges gabonamennyiséget vásárlás útján (maximált árak mellett) beszerezhessék. Azok a városok pedig, amelyek termelõi az ellátatlanok szükségleteit fedezni nem tudják, 1919. július hó 15-ig kérelmezhetik a hiányzó mennyiségnek a kiutalását.
6. A cséplésnél minden község köteles egy megbízható embert kiküldeni, aki a katonai kiküldöttel egyetemben, a csépelt gabonát megméri és minden termelõnek kiadja a 3. pont alatt megállapított mennyiséget.
8. A maximális árakat a központi rekviráló bizottság fogja megállapítani.
9. Az összes lakosok kötelesek, a rendelet, a községben való kihirdetésétõl számított három napon belül, a helyi községházánál, a 2. és 3. pont alatt meghatározott mennyiséget meghaladó gabonát bejelenteni.
Az ezen rendeletellen vétõk a hadbíróság által 1 évig terjedõ elzárással és 2000 lei-ig (4000 kor.) terjedõ pénzbüntetéssel fognak súlytani. A hatóságnak ben nem jelentett, vagy elrejtett gabona pedig minden kártérítési jog nélkül lefoglaltatik. Ha pedig egy község lakosai összebeszélve ezen rendelettel szemben ellenséges magatartást tanúsítanának, az egész község meg lesz büntetve1 még pedig a következõképpen: a kis községek 100 000 lei-ig (200 ezer kor.), a nayg községek 500 000 (1millió kor.) lei-ig terjedõ pénzbírsággal.
Jelen rendelet ellen való kihágásokat a rekviráló bizottság állapítja meg.
II. Ezen rendelet minden egyes községben a községházán és a csendõrlaktanyán függyesztendõ ki.

Debrecen, 1919. július hó 26-án.

A megszálló területek katonai parancsnoka: Kormányzó tábornok Mosoiu

1. A kollektív büntetésre a legkirívóbb példa az apátfalvai megtorlás, melynek során az erõszakos rekvirálások ellen tiltakozó, több helyi lakost ártatlanul megöltek, több száz román katonának szabadrablást engedtek, 86 találomra összefogott embert a gyulafehérvári és kraljevoi börtönbe szállítottak, ahol több éves fogságra ítélték.


Magyar Hadügyminiszter. 40/1919.
Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése.
Szeged, 1919. június hó 15-én.

A vörös terror leküzdésére, valamint a törvényes rend és biztonság helyreállítása céljából magyar nemzeti hadsereg felállítását rendelem el.

I. Irányelvek a szervezésre.

1. A magyar nemzeti hadsereg a magyar nemzetet szolgálja és mint ilyen a nemzeti kormánynak honvédelmi és rendfenntartó eszköze.
2. A magyar nemzeti hadsereg pártérdekeket nem szolgálhat.
3. A magyar nemzeti hadseregben tényleges szolgálatot teljesítõ egyének a politikai pártéletben részt nem vehetnek.
A magyar nemzeti hadsereg az általános hadkötelezettség alapján nyer kiegészítést
5. A magyar nemzeti hadseregben teljesített szolgálat különös anyagi viszonyok biztosítása nélkül erkölcsi és hazafias kötelesség.
6. A magyar nemzeti hadseregben a tisztek és altisztek viselik rangjelzésüket és kitüntetéseiket.
7. Magyar nemzeti hadseregben a fegyelem és a szolgálati rend a honvédség szabályai szerint biztosítandók. Az 1918. október hó 31. óta szétzüllesztett katonai szervezet a legnagyobb szigorral mielõbb helyreállítandó, de az ellene vétõk haditörvényszék elé állítandók.
A magyar nemzeti hadsereg jelvényei a tábori öltözetben nemzetiszínû kokárda a sapkán, és egy négyszögletû nemzetiszínû szalag a bal zubbonyzseb belsõ szélének közepén, a zubbonyzseb középsõ vonaláig, köpenyen a balgombsor 2. és 3. gombjának vonalától a test középvonala fölé 5 cm. hosszúságban.
9. A magyar nemzeti hadsereg alakulásai önálló zászlóaljakba, huszárszázadokba és ütegekbe foglaltatnak össze és az alakulóhely utáni elnevezést viselik: pl. "Magyar Nemzeti Hadsereg" 1. zászlóalja, 1. ütege, 1. huszárszázada, stb.
10. A magyar nemzeti hadsereg egyelõre alakul: a megbízható hivatásos tisztekbõl és altisztekbõl, amennyiben ezek nem lépték át az 50. életévet és 1918. október 31-én katonai szolgálatot teljesítettek, valamint a csapattestek állományában legalább 12 havi arcvonalszolgálatot teljesítettek, vagy pedig vezérkari szolgálatot vezettek, továbbá azok, akik megsebesültek, de nem rokkantak, nem katonaállományú tiszteknél és tisztviselõknél csak a fent megjelölt korhatár mérvadó. Az egyes fegyvernemeknél való beosztást illetõen az 1919. március 22-éig közzétett elõléptetések utáni rangviszonyok veendõk tekintetbe. Ez alóli esetleges kivételek külön fognak elrendeltetni.
Ezen hivatásos tisztek és altisztek által alkotott köröket elsõsorban önként jelentkezõ tisztek által és a legénységbõl kell kiegészíteni, akik az ellátáson kívül más különös anyagi elõnyben nem részesülnek. Csak akkor, ha az önként jelentkezõk száma nem lesz elégséges a tervbe vett kötelékek felállításához, következik idõsebb évfolyamok behívása.
11. A szervezést a szegedi katonai kerületi parancsnokság a jelen és esetenként még innen kiadandó utasítások szerint végzi.

II. Végrehajtási határozványok

A szervezésnél, valamint a megoldandó feladat végrehajtásánál három idõszak jön számításba:
1. Elõkészítés
2. elõnyomulás
3. a tanácskormány bukása utáni pacifikáció és hadseregszervezési munkálatok

Állománykiegészítés.

Tiszti állomány a más rendelkezésre álló tényleges és tartalékos tisztekbõl, az azután önként jelentkezõkbõl és a szükség szerinti behívandó tartalékos tisztekbõl egészítendõ ki. Az altisztek és legénység elsõsorban önkéntes jelentkezés útján toborozhatók. Amennyiben ilyen módon a szükséges állomány nem volna fedezhetõ, az 1885-1895. évfolyamok behívandók.
[ ... ]

Egyéb intézkedések

A kerületi parancsnokság által a hadianyag gyûjtésére, illetõleg átvételére Szegeden egy anyaggyûjtõ állomás állítandó fel. A kerületi parancsnokságnál innen külön kiadandó utasítások szerint intenzív kém- és hírszerzõ-szolgálat szervezendõ. Szegeden az elõnyomulás megkezdése után helyõrségként ezer ember marad, valamint a csendõrség, valamint a rendõrség egy része. Ezek a különítmény létszámába nem számítanak.
A kerületi parancsnokság gondoskodjék az esetleg megrongált vasútvonalakat helyreállítandó munkáskülönítmény szervezésérõl és felszerelésérõl.

III. Elõnyomulás

[ ... ]
A szervezõ parancsnokságok a szegedi katonai parancsnokságnak alá vannak rendelve. Az elõnyomulás alatt a Bernátsky-különítmény az adott helyzet szerint kiegészíttetik. A szegedi katonai kerületi parancsnokság egész elõnyomulás alatt mint utánpótló (hadtáp) parancsnokság mûködik és saját hatáskörében gondoskodik ezen szolgálta akadálytalan lebonyolításáról.
A tanácskormány bukása utáni pacifikáció és hadsereg szervezési munkálatok: Erre az intézkedések késõbb fognak kiadatni. Megkapják a szegedi katonai körletparancsnokság és Bernátsky tábornok 3-3 példányban.

Horthy s.k.
hadügyminiszter


Vissza a fõoldalra