A fehérterror megítélése:
1. Jászi Oszkár: Magyar kálvária magyar föltámadás
"Nem lehetett semmi kétség aziránt, hogy a román fegyverek védelme alatt nem a demokrácia, nem a keresztényszocializmus, sõt még nem is a Tiszák vagy az Andrássyak konzervativizmusa vonult Budapestre, hanem az országnak legsötétebb, legmûveletlenebb, legfalánkabb akarata. Nem igaz az, hogy ma Magyarországon akár a dzsentri, akár a parasztság uaralkodnék. Ami uralkodik, az a külvárosi társaskörök és a vidéki kaszinóknak borban búsuló és cigányozó demagógiája egy csomó bandafõnök, lelketlen lelkiatya, kalandor és iparlovag vezetése alatt. ...
S mindenki láthatta, akinek csak szeme volt, hogy ha a románok kimennek és a szegedi kormány tiszti csapatai bevonulnak, szörnyûséges állapotok fognak bekövetkezni. Mert a fehérterror csak kisebb részében volt a vörösterror brutalitásának reflextüneménye (ugyan ez is volt, s aki letagadná, meghamisítaná a történelmet); alapvetõ lényege azonban más volt, mint a proletárdiktatúra elkínzott polgári közvéleményének szenvedélyes kirobbanása. A fehérterror - az elfajult klerikalizmus és a parlagi feudalizmus kezében - alkalmas és teljes öntudattal kezelt eszköz mindazon erõk kiirtására, melyek az utolsó negyedszázad alatt a nyugati demokrácia és a kultúra eszméit terjesztették Magyarországon. Az ország õsi, duhaj, tunya ázsiai lelke ágasodik itt föl, hogy visszacsinálja Magyarországot nem is a háború elõtti helyzetébe, de a 48-at megelõzõ jobbágyi, földesúri, dereses és zsidónyúzó állapotokba. Az ország olyan politikusok kezébe jutott, akiknek teljes analfabétizmusát csak üzleti mohóságuk múlja felül. Ezek a politikusok egyes tiszti bandavezérekkel szövetkezve mindig készek fegyveres puccsokkal maguknak miniszteri tárcákat s kis maffiáiknak állásokat szerezni.
2. Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945
1919. július 13. (Horthy Miklós fõvezér
lett, és hadparanccsal vette át a fõparancsnokságot.)
"... A fõvezérség és fõleg Horthy
személyes õrizetére Prónay Pál százados
vezetésével egy tisztiszázad lett felállítva.
Miután sok tiszt és tartalékos tiszt érkezett
Nyugatról, akiket mind el kellett helyezni, a tisztiszázadok
rendszerét vezettük be. 100-150 tiszt lett egy századba
egyesítve, egy-egy konviktusban vagy iskolában elhelyeze,
élelmezve. 5 vagy 6 ilyen század volt. Prónay-, Madary,
Ostenburg, Vén- stb. század. Ezek mindegyike fegyelmezett
tisztességes alakulat volt, csak a Prónay-századdal
volt sok baj. Prónay teljesen hatalmába kerítette
Horthyt, nem engedelmeskedett senkinek, állam volt az államban,
és rengeteg bajt csinált, sok szégyent hozott a honvédség
nevére. Századában sok rovott multú, tiszti
mivoltát igazolni nem tudó alak volt, akik minden aljasságra
képesek voltak. Ennek a századnak, mely késõbb
a Prónay-különítmény nevet vette fel, volt
a mûve, hogy Szegeden emberek tüntek el, akiket megölve,
megdrótozva dobtak a Tiszába. Ezt mindenki tudta, de ellene
nem tett senki semmit. De hogy is lehetett volna ellene tenni, mikor Horthy
nap-nap után vagy a Csónakázó Egylet regattaházában
vagy a Kass Szálló különtermében reggelig
tartó orgiákat rendezett a köréje sereglett huszártisztek
és a szép Sóvári fõhadnagyné
társaságában. Itt hangzott az Erger-Berger stb. Ott
volt Prónay, a "Pali", aki dicsõítve lett
elkövetett bûneiért. Mi, a hadsereg-parancsnokság
-mint állomásparancsnokság- lépéseket
tettünk ezen kihágások megtorlása és megszüntetése
érdekében, de le lettünk intve, s Prónay és
különíménye közvetlen a "fõvezérnek"
rendeltetett alá. Ez az intézkedés szülte azután
a sok, Prónay-különítmény által elkövetett
atrocitásokat.
1919.nov.16. Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre
Horthy Miklós kormányzó ... Reggelre volt a magyarok
bevonulási ideje megállapítva. Esett az esõ.
A csapatok Székesfehérvár felõl, az Átlós
úton át vonultak be. Az út két oldalán
nagy a tömeg. A csapatok élén Horthy Miklós lovagol
fehér lovon, kétoldalt a Prónay-zlj. tisztjei menetelnek.
De mennyivel szebb lett volna, ha Horthy nem gyilkosok, fosztogatók
és rablóktól körülvéve vonul be Pestre
... azok vették közvetlenül körül és
azok képezték a testõrségét. Horthy
szereplésének, Budapestre történt bevonulásának
kétségtelenül ez volt a legzavaróbb szépséghibája.
De a mögötte menetelõ katonaság soraiban is hány
olyan ember menetelt, akinek vér tapadt a kezéhez ...! A
nemzeti hadsereg új egyenruhája -amelyben bevonultak- Szegeden
született meg.
1920. június 14.
A Prónay-fiúk az utcán autókat állítottak
meg, utasát, ha zsidó volt, kiszállították,
autóját elvették. A Britanniában tanyáztak
meg a Hungáriában, s aki nekik nem tetszett, lefogták,
elhurcolták, sõt nem egy esetben el is tették az illetõt
láb alól. Ilyen volt Müller István esete, aki
Balassa József és még egy szegedi zsidóval
a Britanniában ült. Bibó fõhadnagy felismerte
Müllerben azt, aki Szegeden piros szegfût hordott, lefogta,
elhurcolta és agyonütötte. A fõ területük
Budapest volt, de kiszálltak vidékre."
3.Prónay Pál naplójából:
" ... a tiszti századok ellen Horthy sem mert akkor nyíltan és határozottan fellépni, mert hatalmát és erejét mégiscsak mi képeztük. Õneki ragaszkodni kellett tehát a különítményekhez, és nem mert gátat vetni a büntetõexpedícióknak, melyek a zsidósággal való alapos leszámolást tûzték ki célul, mert különben elpártol tõle a nemzeti alapon álló tábor, és más valaki köré csoportosul."
4. Horthy a fehérterrorról:
"A bolsevizmus szereplõi közül sokan még
közöttünk vannak, a tisztogatás még nem fejezõdött
be. "
"Semmi okom, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat
és kegyetlenkedéseket, melyek valóban megtörténtek
abban az idõben, amikor csak az acélseprõ tisztíthatta
meg az országot. Jó ideig tartott, míg a viharos hullámok
elsímultak és teljes mértékben érvényesült
a jog és a törvény tisztelete."
5. Apponyi Albert [a párizsi békedelegáció vezetõje] levele (1920. március 17.)
"Belállapotaink züllésének hatása a mai, a szó teljes értelmében kényes pillanatban igen kellemetlenül érezhetõ, mert az általános hangulatot rontó hatásán kívül most már azzal a végtelenül komoly jelenséggel találkozunk, hogy az országnak egyes, tõlünk elveendõnek jelzett területein, ahol az általunk javasolt népszavazás feltétlenül részünkre kedvezõ eredményt ígért, a hangulat ellenünk fordult,amint hogy természetes, hogy megszûnik annak az államnak attraktív ereje, amely polgárok elemi közszabadságait megvédeni képtelen, ahol a törvény uralmát az egyéni erõszak kérdésessé teszi."