[Antant]

Sir George Clerk tárgyalásai a magyar pártokkal

Elõzetes megbeszélés alapján ült össze 1919.november 17-én a pártközi konferencia, amelyben az összes pártok képviselõi részt vettek, s mely egyértelmûen Huszár Károlyt dezignálta az alakítandó ideiglenes koncentrációs kormány elnökének. A Huszár-kormányban valamennyi párt súlyához mért képviseletet kapott. Ezt Sir George Clerk tudomásul vette, és ezzel missziója befejezést nyert.
Clerk programja tehát röviden ez volt:1. Eltávolítani a Friedrich-kormányt, amelyet az antant nem ismert el. 2. Koncentrációs kabinet alakításának elõmozdítása, amelyet az antant ideiglenesen elismer addig, míg a széles körû demokratikus választói jog alapján összeülõ nemzetgyûlés által választott államfõ törvényes utódát kinevezi. Ezzel a kormánnyal az antant kész volna tárgyalásokba bocsátkozni, és a békét megkötni. Sir George Clerk a november 17-i pártközi konferencián felolvasott beszédében kijelentette, hogy amennyiben a magyar pártok ezeket a jóakaratú tanácsokat nem tennék magukévá, a Legfelsõbb Tanács ezt úgy fogja értelmezni, hogy Magyarország nem akar békét kötni ..."

Az antanttal történõ 1919. szeptember 7-i megállapodás pontjai:

Rassay Károly (liberális ellenzéki képviselõ) visszaemlékezése a kormányzóválasztás elõzményeire:

... A választás elõtt mindkét párt értekezletet tartott. A kisgazdapártban Rubinek Gyula szerelte le a Horthy megválasztása elleni állásfoglalást. A Keresztény Párt értekezletén maga Huszár miniszterelnök vállalta ezt a szerepet. Ezen az értekezleten magam is jelen voltam. A párt Apponyi jelöléséhez ragaszkodott. Huszár Károly felolvasta Apponyi hozzá intézett levelét, amelyben arra való hivatkozással hárította el megválasztását, hogy semmiféle karhatalom nem áll rendelkezésére, mert azzal Horthy rendelkezik. Ezen az alapon azt ajánlotta, hogy a polgárháború elkerülése céljából a párt fogadja el Horthyt mint kormányzót. De legyen tisztában azzal is, hogy mit jelent egy katonának államfõvé választása. Csak viharos tiltakozás után döntött úgy a párt, hogy Horthyra szavaz a választáson. A vitát Huszár kijelentése döntötte el: "Megértem felháborodástokat, de vegyétek tudomásul, hogyha holnap nem Horthyt választjátok kormányzóvá, szét fogják verni a Nemzetgyûlést." Ez döntötte el a kérdést. Ugyanez a jelenet ismétlõdött meg a kisgazdapártban is.
Horthy tehát tudta, és nem jelentett számára meglepetést, hogy a Nemzetgyûlés õt fogja kormányzónak választani. Ennek legfõbb bizonyítéka, hogy a választás napján a különítmények körülzárták az egész Országházat, megszállták a parlament folyosóját is azzal az indoklással, hogy Horthy személyes biztonságát meg kell védeni.

Horthy választási plakátja

A kormányzói hatalom (1920:I.tc.2. fejezet)

12.§. A nemzetgyûlés addig, amíg az államfõi hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi, és ennek alapján az államfõ tisztét tényleg átveszi, az államfõi teendõk ideiglenes ellátására kormányzót választ.
13.§. A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg:
A nemzetgyûlés által alkotott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a kormányzó legkésõbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése elõtt -indokainak közlésével- a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyûlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyûlés változatlanul fentartja, azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles ...
A kormányzó a nemzetgyûlést nem napolhatja el, és a királyi hatalomban foglalt országygûlés-feloszlatási jogot a nemzetgyûlést illetõleg csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyûlés a kormányzó üzenete dacára tartósan munkaképtelenné vált ...
A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követeket küldhet és fogadhat ...
Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyûlés elõzetes hozzájárulása szükséges.
A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyûlésnek felelõs minisztérium útján gyakorolja. Minden rendelkezése és intézkedése, ide értve a fegyveres erõre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelõs miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére és belszervezetére vonatkoznak.
Nemességet nem adományozhat.
A fõkegyúri jogot nem gyakorolhatja.
Általános kegyelmet csak törvény adhat.
A kormányzót az alkotmány vagy a törvény megszegése esetén a nemzetgyûlés felelõsségre vonhatja ...

A kormányzói jogkör módosítása:
1920.aug.7.:
- a régi nemzetgyûlés feloszlatásának és az új nemzetgyûlés összehívásának joga
- a nemzet számára a törvényhozási korrekció joga
- fenyegetõ veszély esetén a hadseregnek az országhatárokon kívüli alkalmazásának joga
- általános kegyelem meghirdetésének joga
1926:
- a felsõházba 40 tagot élethossziglan kinevezhetett
- felsõházi tagokból álló bizottság vonhatja csak felelõsségre
- a kormányzó utódát a két ház titkos szavazással állapítja meg
1933:
- az országgyûlés feloszlatása ill. elnapolása korlátlan jog alapján
1942:
- a kormányzóhelyettes intézményének felállítása,
-a kormányzó utódajánlási joga

A királyi jogkör (1918. nov. 13-ig)

Horthy a királykérdésrõl: (1920 októberében)

Akik a királykérdést most egyáltalán felvetik, akadályozzák a konszolidációt, bénítják a külpolitikai cselekvõképességet. ...
A királyi hatalom gyakorlása szüneteltetésének idejére a nemzetgyûlés által a legfõbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzó nem élhet vissza a hatalommal, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a trón után. Én így fogom fel a kötelességemet, s értsék meg kötelességüket mások is...
Kísérletezésre idõ nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bûnhödni fog.


Törvény IV.Károly detronizálásáról

XLVII.törvénycikk
IV.Károly Õfelsége uralkodói jogainak a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetésérõl

(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1921. évi november hó 6-án kiadott 23. számában.)
1.§. IV.Károly király uralkodói jogai megszüntek.
2.§. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austrica) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás elõjoga a nemzetre visszaszállt.
3.§. A nemzet a királyság õsi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését késõbbi idõre halasztja, és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas idõben javaslatot tegyen.
4.§. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!
Szívbõl köszönöm szíves üdvözlõ szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor -kimondom- gyûlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az orszzágnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fõvárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkrõl a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívébõl, lelkébõl szerteni fogja a rögöt, amelyben õseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikrõl betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok gyõzõdve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezõleg, akik bûnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklõ Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

A trianoni békeszerzõdés

74. cikk
Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam és a Csehszlovál állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Fõhatalmak megállapítják. ...

102. cikk:
A jelen szerzõdés életbe lépését követõ három hónapon belül Magyarország katonai erõit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.

103. cikk:
Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövõben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni.

104.cikk:
A magyar hadsereg katonai erõinek összessége nem haladhatja meg a 35 ezer fõt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is. A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendõr-szolgálatra szabad alkalmazni ...

106. cikk.
Mozgósítást elrendelõ vagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos ...

161. cikk:
A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelõsek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

162. cikk
A Szövetséges és Társult Kormányok elismerik, hogy Magyarország jövedelemforrásai, tekintettel e jövedelemforrásoknak a jelen Szerzõdés egyéb rendelkezéseibõl folyó állandó jellegû csökkenésére, nem elegendõek arra, hogy e veszteségek és károk teljes jóvátételét biztosítsák.
A Szövetséges és Társult Kormányok mégis megkövetelik, és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mindazokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban szárazföldi, tengeri és légitámadás okozott az alatt az idõ alatt, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike háborút viselt Magyarországgal, valamint általában az idecsatolt I.Függelékben meghatározott károkat. ...

166. cikk
Magyarország beleegyezik abba is, hogy gazdasági erõforrásai közvetlenül felhasználtassanak jóvátételre úgy, mint ezt a kereskedelmi hajózásra, a természetbeni újjáépítésre és a nyersanyagokra vonatkozólag a III., IV. és V. Függelékek részletezik; természetesen azt az értéket, amelyet az átruházott javak és ezeknek a javaknak a Függelék szerint megvalósult felhasználása, az ott meghatározott megállapítás szerint képviselnek, Magyarország javára kell írni és azt az elõzõ cikkekben megszabott tartozásból le kell vonni.
(A 166. cikkben említett III.Függelék értelmében Magyarország a Szerzõdés életbeléptetésétõl számított két hónapon belül köteles minden magyar tulajdonban lévõ kereskedelmi és halászhajó kiszolgáltatására. A IV. Függelék értelmében Magyarország köteles a Szövetséges és Társult Hatalmak által elõterjesztett kimutatások alapján ugyanannyi állatot, gépet, vasúti anyagot, felszerelést, esztergapadot és a kereskedelmi forgalomban szereplõ hasonló árucikket kiszolgáltatni, mint amennyit Magyarország lefoglalt, felhasznált elpusztított, vagy amelyek közvetlenül a hadmûveletek következtében semmisültek meg. Továbbá Magyarország köteles az elpusztított területek újjáépítésére szükséges anyagok: kõ, tégla, tûzálló tégla, fedõcserép, épületfa, ablaküveg, acél, mész, cement, gépek, fûtõkészülékek, bútorok és egyéb árucikkek gyártására és szállítására. Az V. Függelék értelmében Magyarország opciót biztosít a szövetségeseknek épületfa és fatermékek, valamint vas és vasöntvények a szerzõdés életbe lépésétõl számított öt éven át való szállítására, opciót biztosít továbbá a Szerb-Horvát-Szlovén Állam javára öt éven át a pécsi szénbányából származó vontatószén szállítására.)

201. cikk
Magyarország továbbá kötelezi magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Állam kereskedelmének rovására az említett Államok akármelyikével vagy bármely más külföldi országgal szemben még közvetett módon, így pl. a vámigazgatási és elvámolási eljárás, a vizsgálati vagy vegyvizsgálati módszerek, a vámfizetésre vonatkozó rendelkezések, a tarifaszerû osztályozás és a vámtarifa értelmezése vagy végül az egyedárusági szabályok alkalmazása útján sem. ...

260. cikk
A Szövetsége és Társult Hatalmak kötelékébe tartozó légi jármûvek Magyarország területén teljesen szabadon repülhetnek és leszállhatnak, és általában véve ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a magyar légi jármûvek. ...

268. cikk
Magyarország kötelezi magát, hogy a nemzetközi átmenõ forgalomra legalkalmasabb utakon, nevezetesen vasúton, hajózható vízi utakon vagy csatornákon szabad átmenetet engedélyez területén keresztül bármelyik szomszédos vagy nemszomszédos Szövetséges és Társult Hatalom területérõl származó vagy oda irányított személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta számára.

Horthy Miklós 1919 októberében a következõképp vázolta fel a külpolitikai elképzeléseit.

Magyarország elsõ számú ellensége Románia, mivel ez a legerõsebb a szomszédos államok közül, s neki van Mo-gal szemben a legnagyobb területi követelése. Ezért a "fegyveres leszámolás" a velük szemben alkalmazható eljárás. Románia mohósága és a megszállás elhúzása miatt az antant is egyre jobban neheztel Romániára, területi ellentétei vannak Bulgáriával, Szerbiával és Oroszországgal is. A támadásra a kedvezõ pillanat 1921-ben érkezik el, addig is békés viszonyra kell törekedni Romániával, és intenzíven folytatni kell Erdélyben az irredenta szervezkedést. Meg kell valósítani Románia diplomáciai elszigetelését.
Jugoszláviával a közös ellenség (Románia miatt) akár "baráti" viszonyt is ki lehet alakítani átmenetileg, de ki kell használni a belsõ nemzetiségi ellentéteit, pl. a horvát szeparatista törekvéseket.
A magyar hadsereget alkalmassá kell tenni háborús akciók végrehajtására. A békefeltételek katonai korlátozásait részben ki kell játszani, részben számítani lehet hatásuk csökkenésére is. Magyarországnak kedvezõ, nemzetközileg is elfogadott tekintélyt kell szereznie, Közép-Európa rendfenntartójának szerepkörében kell feltünnie: "Az antantállamok, fõleg Anglia és Amerika mindenképpen érdekelve vannak, hogy a Duna középfolyása mentén rendes viszonyok uralkodjanak, mert ezen fontos kereskedelmi út csak ezáltal lesz az õ részükre biztosítva. Saját belsõ megújulásunkkal be kell bizonyítanunk, hogy a Duna menti államok (beleértve az egész Balkánt) között Magyarország ... egyedül képes arra, hogy a rendfenntartás biztos nyugvópontjának tekintsék, és hogy Románia ebben a tekintetben nem mérkõzhetik velünk." Ehhez el kell utasítani a bolsevizmust és a reakciós zavarokat, valamint fejleszteni kell a hadsereget.
Magyarországnak érdeke, hogy Ausztriában forradalom törjön ki, mert ennek felszámolásában a magyar hadsereg közremûködhetne, s akkor a Saint Germain-i békében Ausztriának ítélt Burgenlandot Magyarország megtarhatná.
A románok elleni támadást megelõzõen Csehszlovákiával szemben a közös lengyel-magyar határ megteremtésével kell fellépni, s ki kell építeni a kapcsolatot a szudétanémet mozgalommal és a szlovák autonomistákkal.

(Ezen elképzeléseit gyökeresen megváltoztatták a királypuccsok, melyek teljesen új nemzetközi politikai konstellációt eredményeztek.)

Vissza a fõoldalra