Apponyi Albert
gróf(1846-1933)
-
konzervatív politikus
-
Magyar Tudományos Akadémia tagja
-
1867 után a Deák majd a Konzervatív Párt tagja,
1899-ben belép a Szabadelvû Pártba
-
1903-tól ismét ellenzékiként megalakítja
a Nemzeti Pártot
-
1904-ben belépett a Függetlenségi Pártba
-
1906-tól vallás- és közoktatási miniszter
(ld. "Lex Apponyi")
-
1919-1920-ban Magyarországot képviseli a békekonferencián
-
országgyûlési képviselõként a
királypárti ellenzék hangadója
-
haláláig Magyarország fõdelegátusa a
Népszövetségben
Bethlen István
gróf (1874-1947)
-
Erdélyi protestáns nagybirtokos család tagja
-
Magyar Tudományos Akadémia tagja
-
1904-tõl ellenzéki képviselõ
-
1919. februárjában megalakítja a Nemzeti Egyesülés
Pártját
-
a tanácsköztársaság idején bécsi
emigrációban létrehozza az ABC-t
-
1920-ban tagja volt a magyar békedelegációnak
-
1921-1931 között miniszterelnök
-
1939-tõl a felsõház örökös tagja
-
Szovjetunióban halt meg
Clerk, George
Russel
-
a brit külügyminisztérium kelet-európai osztályának
vezetõje, majd
-
prágai angol követ
-
1919.szept-nov-ben antant-misszió tagjaként koaliciós
kormány létrehozását sürgeti
Friedrich
István (1883-1951)
-
mérnöki tanulmányai után jogot hallgatott
-
Mátyásföldön vas- és gépgyárat
alapított
-
részt vett az õszirózsás forradalomban
-
a Károlyi-kormány külügyi államtitkára
-
a tanácsköztársaság idején letartóztatták
-
megbuktatta a Peidl-kormányt
-
szerepe volt a 2. királypuccsban, ezért letartóztatták
-
ezt követõen jobboldali ellenzékiként tevékenykedett
Huszár Károly (1882-1941)
-
tanító, újságíró
-
a magyarországi keresztényszociális mozgalom egyik
alapítója
-
a Friedrich-kormány vallás- és közoktatásügyi
minisztere
-
1919-1920 folyamán a koncentrációs kormány
miniszterelnöke
-
a KNEP elnöke
-
1928-1934 között felsõházi tag
Peidl Gyula (1873-1943)
-
eredetileg betûszedõ, lapszerkesztõ
-
a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti
minisztere
-
1919-tõl a szociáldemokrata párt fõtitkára
-
elutasítja a tanácsköztársaságot
-
az ún. szakszervezeti kormány miniszterelnöke
-
1921-tõl a nyomdász szakszervezet elnöke
-
1922-1931 között a szoc. dem. frakció vezetõje
Károlyi Gyula gróf (1871-1947)
-
nagybirtokos család tagja
-
1919-ben elõször Aradon majd Szegeden alakított kormányt
-
1931-1932 között ismét miniszterelnök
Ábrahám Dezsõ; Pattantyús-Ábrahám
(1875-1973)
-
a Függetlenségi és 48-as Párt országgyûlési
képviselõje (1906-1918)
-
a Károlyi-kormány igazságügy-miniszteri államtitkára
(1918. nov.-1919.jan.)
-
a 2. szegedi ellenkormány miniszterelnöke és ideiglenes
pénzügyminisztere )1919.júl. 12-aug. 12.)
-
a Friedrich-, majd a Huszár-kormány
belügyminiszteri államtitkára (1920. márciusáig)
-
1920-1944 között gyakorló ügyvéd
-
1947-1948 között a Független Magyar Demokrata Párt
országgyûlési képviselõje
Gömbös
Gyula (1886-1936)
-
a világháború elõestéjén vezérkari
tisztté nevezték ki
-
az I. világháborúból mint százados szerelt
le
-
1919-ben a MOVE elnöke lett
-
a tanácsköztársaság idején a szegedi kormány
hadügyi államtitkára volt
-
Horthy bizalmas híveként fontos szerepe volt a nyugat-magyarországi
politikai akciókban és a királypuccsok leverésében
-
1922-ben tagja lett az Egységes Pártnak, de rövidesen
kilépett, s megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi
[ismertebb nevén a Fajvédõ] Pártot
-
késõbb honvédelmi miniszter, majd 1932-tõl
haláláig (1936-ig) miniszterelnök lett
Prónay
Pál (1875-1944/5)
-
alezredes, a róla elnevezett különítmény
vezetõje
-
a 2. királypuccs idején nem vonult a királyi alakulat
ellen, ezért félreállították
-
a nyilas uralom alatt ismét különítményt
szervezett
-
a háború végén eltünt
Ostenburg-Moravek Gyula
-
a fehérterror különítmények egyikének
vezetõje
-
az irreguláris alakulatok 1920-as burgenlandi akciójának
tevékeny részese
-
a 2. királypuccs idején a király oldalára állt
Héjjas
Iván (1891-?)
-
az egyik fehérterror különítmény vezetõje
-
a burgenlandi irreguláris csapatok tagjaként részt
vett az osztrák csendõrség elleni harcban
Simonyi-Semadam Sándor (1864-1946)
-
ügyvéd, ellenzéki politikus
-
1922-1924 között az Országos Pénzügyi Tanács
tagja 1932-1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa
-
az 1920-ban összeülõ nemzetgyûlés elsõ
alelnöke
-
a róla elnevezett kormány miniszterelnöke, ill. bel-
és külügyminisztere
Horthy Miklós
(1868-1957)
-
tengerésztiszt, 1909-1914 között Ferenc József
szárnysegéde
-
az I.világháborúban a Novara nevû sorhajó
parancsnoka, az otrantoi ütközet hõse, nevét ez
az ütközet tette elõször híressé
-
1918-ban kemény kézzel verte le a cattaroi matrózfelkelést
-
1918-ban flottaparancsnok és ellentengernagy lett, majd az osztrák-magyar
flotta fõparancsnoka
-
a háború után kényszernyugdíjazták,
visszatér a kenderesi családi birtokra
-
a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, a nemzeti
hadsereg fõvezére lett
-
1919. november 16-án bevonult Pestre
-
1920. március 1-tõl 1944-ig Magyarország kormányzója
-
a nyilas puccs után Németországba szállították,
s itt amerikai fogságba esett
-
portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben
IV. Károly
(1887-1922)
-
1916. nov. 21-tõl Magyarország királya (I.Károly
néven Ausztria császára)
-
a franciákkal sikertelen fegyverszüneti tárgyalásokat
folytatott
-
a Monarchiát föderalisztikus alapon kívánta átszervezni
-
1918. nov. 13-án az un. eckartsaui levélben lemondott a magyar
államügyekben való részvételrõl
-
Svájcba költözött, majd
-
1921-ben márciusban, ill. októberben sikertelen kísérletet
tett trónja visszaszerzésére
-
1921. november 6-án kimondják a Habsburg ház trónfosztását
-
a királypuccsok után Madeira szigetére költöztetik,
s influenzában itt hal meg ugyanebben az évben
Vissza a fõoldalra