Híres történelmi mondások, szólások

Kijelentés

Magyarázat

Élj elrejtőzve!

Epikurosz javaslata a fájdalommentes életvitel jegyében. A politikától és a világ zajától távol kell maradniuk azoknak, akik nyugodt életre vágynak, s minden fájdalomtól mentesen akarják leélni életüket.

Vae victis!

I.e 387-ben a gallok az Allia folyónál vereséget mértek a rómaiakra. A hadisarc is nagyon súlyos volt, s a rómaiak mérsékletet követeltek a gallok vezérétől. Ekkor Brennus leoldotta övéről a kardot a mérleg azon serpenyőjébe dobta, melyben a súlyok voltak, így még több aranyat kellett a rómaiaknak fizetniük. A kijelentés átvitt értelemben azt fejezi ki, hogy a győztes diktál, a vesztesnek csak ahhoz van joga, hogy elfogadja és teljesítse a feltételeket.

Divide et impera!

Oszd meg és uralkodj. Róma politikai módszerét kifejező elv. A rómaiak ugyanis sokszor nem fegyveresen számoltak le az ellenfeleikkel, hanem soraik megbontásával. Vagyis az ellenség körében egyenetlenséget keltettek azzal, hogy egyeseknek ígértek valamit, míg másoknak nem, így kívánva magukhoz édesgetni egyeseket. Miután az ellenfelek egysége megbomlott, külön-külön már könnyű volt leszámolni velük.

Hannibal ante portas!

Amikor I.e 216-ban Hannibal legyőzte a rómaiak seregét, mindenki úgy vélte, hogy a pun vezér most Róma ellen vonul. Ekkor terjedt el pánikszerűen ez a mondás. (Végül Hannibal nem mert a főváros ellen támadni.)

Alea iacta est!

I. e 49-ben a senatus arra szólította fel J. Caesart, hogy hagyja hátra csapatait és egyedül térjen vissza Rómába. Caesar tudta, hogy politikai öngyilkossággal felérő vállalkozás az adott helyzetben Rómába mennie, de a hadsereget Rómába vezényelni viszont ütközött a római hagyományokkal. Vívódása eredményeképp mégis úgy döntött, hogy seregével együtt megy a fővárosba, s ezt a pillanatot örökíti meg ez a gondolat: minden eldőlt, átlépte a határfolyónak számító Ribico-t.

Veni, vidi, vici!

Jöttem, láttam, győzte, J. Caesar diadalmas győzelmi jelentést küldött ezen három szó kíséretében az I. 47-es zelai győzelméről.

Et tu mi fili, Brute!

Suetonius szerint J. Caesar I. e. 44. Március idusán az ellene merényletet elkövető Brutusnak ezt vetette a szemére: Te is fiam, Brutus. Brutus ugyanis a fogadott fia volt.

Panem et circenses!

Augustus korában leterjedt mondás. Lényege szerint a nép figyelmét ingyengabonával, lakomákkal, illetve cirkuszi játékokkal kell elterelni a politikai kérdésektől.

"Juhaitok … olyan falánkok és féktelenek, hogy megeszik az embert, elpusztítják és elnéptelenítik a mezőket, házakat, falvakat."

Morus Tamás kritikai megjegyzése, mellyel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a bekerítések következtében sokan elvesztették földjüket, munka és élelem nélkül maradtak. A földeket azért kellett bekeríteni, mert juhokat legeltettek rajtuk, ugyanis a legjövedelmezőbb a juhtenyésztés, illetve a gyapjút feldolgozó textilipar volt ezidőtájt.

"Elsőként jártál körül engem."

Magellán 1519-ben a Föld körülhajózására indult, hogy ezzel is bizonyítsa, hogy a Föld gömb alakú. Ő ugyan nem térhetett vissza, de egy hajó mégis körül tudta hajózni a Földet, s e hajó kapitányának címerében olvasható ez a mondat..

Cuius regio, eius religio.

Akié a föld, azé a vallás. Az 1555-ös augsburgi birodalmi gyűlésen elfogadott elv, mely szerint minden területen, fejedelemségben és tartományban az a vallás az elfogadott, melyet az adott terület ura is vall. Akik ezt a vallást elfogadni nem tudják, azok szabadon elköltözhetnek.

Birodalmában sohasem nyugodott le a nap.

V. Károly és II. Fülöp spanyol királyok akkora birodalommal rendelkeztek kiterjedt gyarmataik folytán, melyben valahol mindig nappal volt.

Párizs megér egy misét!

IV. Bourbon Henrik 1589-ben csak azzal a feltétellel foglalhatta el a francia trónt, ha visszatér katolikus hitre, s lemond hugenotta hitéről. Ennek a kívánalomnak eleget is tett, s 1589-1610 között ő volt a francia király.

Eppur si move!

És mégis mozog a Föld! Galilei nevéhez fűződő kijelentés, melyet állítólag akkor tett, amikor az inkvizíció előtt visszavonta tanait. Vagyis a tudományos igazságot nem lehet megsemmisíteni azáltal, hogy nemlétezőnek mondjuk.

Cogito, ergo sum.

Gondolkodom, tehát vagyok. R. Descartes, francia racionalista gondolkodó híres tétele, mely egyben a racionalizmus jelmondatának is tekinthető. A gondolkodás tényéből jut el létének bizonyosságához, s ez minden további megállapítás kiindulópontja.

Emberi tudás és hatalom egy ugyanaz.

F. Bacon nevezetes gondolata arra vonatkozik, hogy a természetet csakis tudással tudjuk az ember szolgálatába hajtani, de ehhez először is alaposan meg kell ismernünk.

Se pénz, se posztó.

A végvári vitézek keseregtek így, amikor nem kapták meg zsoldjukat. A posztó arra utal, hogy időnként nem pénzben, hanem természetben, áruban (só, posztó) kapták, pontosabban nem kapták a megérdemelt fizetséget.

Eb ura fakó, József császár nem királyunk!

Bercsényi Miklós ezzel jelezte a Habsburg-ház trónfosztására irányuló szándékot az 1707-es ónodi országgyűlésen. Az "eb ura fakó" tagmondat itt arra utal, hogy a Habsburg-uralkodók uralkodjanak a Habsburg alattvalók felett, ne idegeneket kormányozzanak, így ne legyenek magyar királyok sem. I. József osztrák császárként magyar király is volt, ezért fogalmaz úgy, hogy a császár nem királyunk.

"Ha nincs püspök, király sincs."

I. Jakab angol király egy egyházi konferencián így próbálta igazolni az anglikán egyház létjogosultságát.

"Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!"

Az independensek jelszava volt az angol polgárháború idején.

"Nincs kétség, ki vagyok választva, és a gondviselés bélyege lesz minden tettemen …"

O. Cromwell céltudatos jelleméről árulkodó kijelentés. A kálvini vallás híveként a predesztináció szellemében úgy vélte, hogy arra rendeletetett, hogy az independens elképzeléseket sikerre vigye.

"Az állam én vagyok."

XIV. Lajos nevéhez fűződő kijelentés, melyet nem maga a király, hanem környezetének egyik tagja mondott. Ezzel a király abszolutisztikus hatalmát kívánta érzékeltetni.

Nincsenek többé Pireneusok.

Amikor meghalt az utolsó spanyol Habsburg uralkodó, II. Károly, és a trónt XIV. Lajos unokájára hagyta, akkor kiáltott így fel a "napkirály", utalva arra, hogy eljött az ideje a spanyol és francia területek egyesítésének.

Az adózás képviselet nélkül zsarnokság.

J. Otis, Locke amerikai híve ezzel a kijelentéssel indokolta az angolok azon jogtalanságát, miszerint úgy kívánnak adót szedni az amerikaiaktól, hogy közben nem hagynak lehetőséget az amerikai polgároknak részt venni a törvényhozásban, ahol arról is döntenek, hogy mire költik az adófizetők pénzét.

Utánam az özönvíz!

XV. Lajos jelszava volt. Nem volt ínyére a kormányzás, helyette kegyencnői, Dubarry és Pompadour kormányoztak. Ez a fajta közömbösség összpontosul jelszavában.

Sohasem fogok beleegyezni egyházam és nemességem kifosztásába.

Az 1789. Augusztus 4-i Joglemondó nyilatkozat alapján készített törvényjavaslatot az uralkodó, XVI. Lajos nem volt hajlandó szentesíteni.

Szerencsétlen, Danton vére fojtogat!

Robespierre szemébe vágták a konvent tagjai, amikor a jakobinus vezér hangja a szócsatában elfulladt, s nem volt képes érvelni a maga igaza, vagyis Dantonék "jogos" kivégzése mellett.

Én katona vagyok, a forradalom fia, és nem tűröm, hogy sértegessenek, mint egy királyt.

Napóleon ezzel a gondolattal kívánta jelezni, hogy nem egy egyszerű király, hanem hatalma korlátlan.

"Minden katona a tarsolyában hordja a marsallbotot."

Napóleon katonái között elterjedt szólás. Lényege, hogy mindenki előtt ott ál az érvényesülés, a kiemelkedés lehetősége, ha a harcokból kiveszi a részét, és derekasan küzd.

"Semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak."

Talleyrand véleménye a Bourbonokról, akik XVIII. Lajos személyében Napóleon bukása után, 1814-ben visszafoglalták a francia trónt. De XVIII. Lajos semmit sem változtatott elődei politikáján, így az Elba szigetéről visszatérő Napóleon lelkesen fogadták a franciák, míg Lajosnak menekülnie kellett.

"Mit jelent a kötelezettség a jó alkalomhoz képest?"

II. Frigyes porosz uralkodó tette ezt a kijelentést III. Károly osztrák és magyar uralkodó halálakor. A Pragmatica Sanctiót, vagyis a Habsburg-trón nőági örökösödését lehetővé tevő okmányt III. Károly elfogadtatta korábban II. Frigyessel is, de Károly halálakor remek alkalmat látott országa határainak kiterjesztéséhez, s háborút indított Mária Terézia ellen (osztrák örökösödési háború).

Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk.

Mária Terézia így indokolta a jobbágyterhek földesúri csökkentésének szükségességét. Ugyanis ahhoz, hogy az állami bevételeket, vagyis a jobbágyok államnak fizetett adóit növelni tudja, védeni kell azokat a földesúri terhek növelésétől.

"Mindent a népért, semmit a nép által."

II. József uralkodói ars poetica-ja. Vagyis a felvilágosult kormányzás célja a társadalom és állam felemelése, de ebben a polgároknak csak végrehajtói szerep juthat.

"Példa kelle, hogy rettegjen az ország."

I. Ferenc a Martinovics Ignác vezette magyar jakobinus felkelés vezetőit 1795-ben kivégeztette. Az ítéleteket nem a bírósági tárgyalás alapján hozták, hanem előre eldöntötték. Ennek kapcsán írta Kazinczy Ferenc az idézett mondatot.

"Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá."

Széchenyi Istvánnak az 1825-27-es országgyűlésen elhangzott szavai, ígérete, melyben egyévi jövedelmét ajánlotta fel a - későbbi - Magyar Tudományos Akadémia javára.

"Mióta élek, kimondhatatlan vágy létezik lelkemben Magyarország kifejtésére."

Széchenyi István így vallott arról, hogy mi motiválta tevékenységét.

"Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit: és ezért; egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak …"

Kossuth Lajos mondta Széchenyi Istvánról érzékeltetve e jeles férfiúnak az 1830-as években játszott elévülhetetlen érdemeit.

"Jelszavaink valának: haza és haladás."

Kölcsey Ferenc szállóigévé vált gondolata a Búcsú az országos rendektől c. beszédében. A reformkor alapgondolatát fogalmazta meg, vagyis az ország jövőjét egy egységes haza és a reformok biztosítják.

Az indítványokat agyonütöm."

I. Ferenc magyar király válasza volt az önkéntes örökváltságra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésekor, jelezve, hogy ezt a kezdeményezést visszautasítja, azaz nem szentesíti a törvényt.

"A szükség törvényt bontat majd velünk."

Táncsics Mihály gondolata arra vonatkozik, hogy a törvényeket bizonyos körülmények negligálják.

"A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott."

1848. március 15-én a helytartótanács a a Budára özönlő tömegtől megriadt.

" A forradalom ellen harcolunk … abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk."

Schwarzenberg tette ezt a kijelentést bizalmas körben, jelezve, hogy a kormányzatnak csak egyetlen kiútja maradt, mégpedig, ha a felkeléseket, forradalmakat akár erőszak árán is, de leverik.

"Ezt akartam kérni, de önök fölállottak; s én leborulok a nemzet nagysága előtt! …"

Kossuth Lajos 1848. július 11-i beszédében az önálló magyar hadsereg felállításához szükséges pénzösszeg megszavazására tett javaslatot. Nyáry Pál ekkor az országgyűlés véleményét tolmácsolva így kiáltott fel: "Megadjuk!" Erre válaszolta Kossuth az idézett gondolatot.

"Törökország beteg, meg fog halni."

Az Angliába látogató I. Miklós orosz cár tette ezt a kijelentést 1844-ben. Azzal a céllal, hogy a hanyatló Török birodalmat ossza fel egymás között Anglia és Oroszország. Az angolok ezt a kezdeményezést 1844-ben még visszautasították.

"L' Italia fara da se."

"Itália maga is megteszi." Itália egységét köztársasági keretek között és önállóan, külső dinasztikus segítség nélkül tartotta megvalósíthatónak Mazzini és Garibaldi.

"Németország nem Poroszország liberalizmusára, hanem hatalmára figyel … a kor kérdéseit nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el ... hanem vérrel és vassal."

A vaskancellár Bismarck politikai elképzelését tartalmazza ez a kijelentés. Ennek jegyében korszerűsítette a német hadsereget, mellyel egységesítette a több száz fejedelemségre tagolt németországot.

"… a politikai hatalom meghódítása a munkásosztály nagy kötelessége."

Az I. Internacionálé Alapító Üzenetében található politikai program egyik fő tétele, melyet az Internacionálé részvevői Marx ösztönzésére foglaltak a dokumentumba.

"Kegyelmet ne adjatok, foglyot ne ejtsetek!"

II. Vilmos német császár mondta a boxerlázadást leverni Kínába induló katonáinak.

"azt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből"

A világosi fegyverletételt követő neoabszolutizmus idején a nemzetiségek ugyanolyan elbírálás alá estek, mint a magyarok, de a centralizációt rájuk nem a jogeljátszás elmélete jegyében terjesztették ki.

"mint óriás beszélt, de mint törpe cselekedett"

Tisza Kálmánról mondták ellenfelei.

"rohanó nép, puskalövések, rendőr, tört üvegek, népszava, forradalom"

Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán c. versében így örökíti meg a "vérvörös csütörtököt", amikor Tisza István házelnökké választása ellen tüntető Justh-párt hívei, a szociáldemokraták és a polgári radikálisok 1912. május 23-án a rendőrséggel találták szembe magukat. A karhatalom fellépésének egy halott és sok sebesült lett az áldozata.

A "Szerbiát tőlünk elválasztó ellentét kiegyenlítésére többé gondolni sem lehet."

Ferenc József írta II. Vilmosnak a szarajevói merényletet követő levelében.

"Mindent megfontoltam és meggondoltam
Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára."

Ferenc József osztrák császár és magyar király így zárja a Népeimhez c. kiáltványát, melyben indokolja és bejelenti a Szerbia ellen indítandó háborút.

"Valakinek a véreb szerepét is el kell vállalnia, és én nem riadok vissza a felelősségtől."

G. Noske belügyminiszter mondta 1919 januárjában a berlini kommunista felkelés leverésekor.

"Wilson a maga tizennégy pontjával rosszabb, mint az Úristen, mert neki csak tíz pontja volt."

G. Clemenceau véleménye Wilson USA-elnök által 1918 januárjában kihirdetett békejavaslatáról. Ez ugyanis sértette a francia érdekeket.

"- Reggelre valószínűleg lógni fogunk.
- Én is azt hiszem. A kis tisztek elszeleburdiskodták a dolgot."

1918. október 30-ról 31-re virradó éjszaka a teljes bizonytalanság között vívódó Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond párbeszéde. Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy az "őszirózsás forradalom" győz.

"Kifüstöljük a Várból azt a részeges matrózt."

A 2. királypuccs idején mondta Rakovszky István, a IV. Károly által kinevezett "miniszterelnök". Horthy Miklósra céloz, aki az I. világháború idején a tengerészetnél szolgált mint ellentengernagy. 1921-ben pedig a királyt helyettesítő kormányzó tisztségét viselte.

"Ez az üzletemberek országa és üzletember-kormányra van szüksége."

C. Coolidge, az USA elnöke hangoztatta, hogy nem annyira politikusok kellenek az amerikai kormányba, mint inkább üzletemberek.

"Nem lesz megtorlás, ha véget vetnek a sztrájknak. A béke embere vagyok, a békére vágyom és a békéért imádkozom."

S. Baldwin válaszolta mindazoknak, akik az 1926-os angliai bányászsztrájk idején erőszak alkalmazását követelték a miniszterelnöktől. Kilenc nap múlva az általános sztrájk összeomlott, csak a bányászok tartottak ki fél évig.

"Semmi mást nem ígérhetek, csak vért és gyötrelmet, könnyeket és verejtéket."

W. Churchill 1940. május 13-i első miniszterelnöki beszédében tette ezt a kijelentést, utalva arra, hogy Nagy-Britannia lakóira a háború borzalmas terhei várnak.

"arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erőt, és semmivel szemben nem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben."

W. Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében mondja ezt Oroszországról, mintegy jelezve, hogy mire kell számítania a nyugatnak az oroszokkal folytatandó politikai küzdelem során a II. világháborút követően.

A lista összeállításakor alapul vett tankönyvek: