Horthy - korszak (vázlat)

Magyarország 1919-től

Az átmeneti kormány

A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Magyarországon:

- román megszálló csapatok,

- egymás helyébe lépő kormányok,

- a “fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy Miklós),

1919. augusztus 1-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.

- visszaállította a régi bíróságokat,

- elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését,

- államosított üzemek visszaadása,

- nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei és a hadsereg,

- feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott),

- nem ismerik el a kormányát,

A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és augusztus 4-5-én bevonult Budapestre.

1919. augugusztus 6-án Friedrich István sikeres puccsot hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője). Habsburg József a Károlyi-kormány volt hadügyi államtitkárát Friedrich Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.

A Clerk-misszió:

A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 október 23-án Sir George Clerc angol diplomata Budapestre érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere.

1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)

A hatalom törvényesítése:

1919. november 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ® ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920. január 22-i nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz):

– MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),

– kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) - 79 mandátum,

– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - 72 mandátum,

– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják

1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó

141 szavazatot kapott Apponyi hét szavazatával szemben

– az államforma király nálküli alkotmányos királyság

– 1920/1-es és 17-es törvény.:

királyi jogosultságok (kiv: törvény szentesítés és főkegyúri jog),

államfő,

hadsereg főparancsnoka,

miniszterek kinevezésének joga,

személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható),

képviseli az országot a diplomáciában,

háborút és békét Országgyűlés nélkül nem kezdeményezhet,

kétszeres vétójog a törvényhozásban,

utódkijelölési jog (nem kötelező erejű),

A Trianoni békeszerződés

A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. januártól (Apponyi vezette delegáció Párizsban) a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.

1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)

• terület: 282 ezer (Horvátországgal 325) helyett 93 ezer km²; T=72%; L=62%,

 

lakosság: 20,8-ról 7,6 millióra csökken, a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság alá került,
hadsereg maximum 35 ezer fő, modern fegyverzetet nem tarthat,
általános hadkötelezettség betiltása,
jóvátétel (30 évig),

gátat vetett a bolsevik forradalom továbbterjedésének;

a revizionizmus meghatározó eszméje minden politikai csoportnak;

menekülthullám az elcsatolt országokból;

megszakadt a meglévő gazdasági integráció: gabona termű vidékek (Bácska), vasérc lelőhelyek (Felvidék), vasúti csomópontok elcsatolása. Hatása: szent Istváni gondolatok felelevenítése, szent korona tanának kérdése.

eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek akciói és az olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. - 65% győzelem – civitas fidelissima – “hűséges város” )

Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.

 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja

1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása törvényes keretek között),

1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost ,

1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről,

1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás, - kihirdetése: december 7-én: 1 millió hektár földet osztanak szét ( 427000 törpebirtok, 250000 házhely, 300 vitézi birtok; 0 – 5 hold: 59,5%; 5 – 10 hold: 17%; 10 – 20 hold 8,7%;). A reform érintetlenül hagyja a nagybirtokosokat és életképtelen kisbirtokok tömegét hozza létre, amelyek gyorsan tönkremennek.

ország területének 8,5 %,

jómódú parasztgazdák birtok kiegészítés címén,

500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap ,

de: tulajdonosok száma nő, magántulajdon tisztelete növekszik,

- amnesztia,

különítményesek megfékezése vidéke, Pesten Horthy nem engedi;

1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) törvényt. Kimondta, hogy az egyetemekre és a főiskolákra a magyarországi nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni. (Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában).

A Betleheni-konszolidáció: 1921 április 14 - 1931 augusztus 19

• lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedéséről,
• belehelyezkedik a trainoni helyzetbe - cél: a trianon reviziója
• állam konszolidációja: a fehérterror megszűntetése;
• főrendiház reformja;
• közigazgatás reformja: ehhez szükséges a középosztály megerősödése,

- Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 október) + KNEP = Egységes Párt,

A Horthy rendszer jellege

– diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentáris hatalom

– véglet:

– fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása

– többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt

1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása (egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház magyarországi tagjai, 152 választott, Horthy 40 küldötte)

választójogi rendelet ratifikálása: 1925 augusztus 3.: 26 tc.

Hatalmi bázisa:

arisztokrácia

államvezetők

dzsentri (hadsereg vezetői,)

Mo. nemzetközi helyzete

– 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet

– 1922: Népszövetség (de revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)

– 1926: frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét –

Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)

– 1927: Mussolini és Bethlen – olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerződés

Gazdasági stabilizáció (O-M.M. felbomlása új helyzetet teremt)

Eddig:

– O-M.M-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat volt

– vám nélküli kereskedelem

– közös pénz, bank és hitelrendszer

– külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val

Most:

– Mo. külkereskedelemre utalt ország

– mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek

– nő az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,

amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)

– nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemző

kereskedelmi kapcsolatok felszámolása

20-as évek eleje

– kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól

– árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet

– 1924: Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)

– 1924: MNB létrehozása

– 1927. jan. 21. korona helyett pengő

– 1929: a termelés meghaladja a háború előtti szintet

---