Horthy - korszak (vázlat)

Magyarország 1919-től

Az átmeneti kormány

A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Magyarországon:
- román megszálló csapatok,
- egymás helyébe lépő kormányok,
- a “fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy Miklós),
1919. augusztus 1-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.
- visszaállította a régi bíróságokat,
- elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését,
- államosított üzemek visszaadása,
- nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei és a hadsereg,
- feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott),
- nem ismerik el a kormányát,
A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és augusztus 4-5-én bevonult Budapestre.
1919. augugusztus 6-án Friedrich István sikeres puccsot hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője). Habsburg József a Károlyi-kormány volt hadügyi államtitkárát Friedrich Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.
A Clerk-misszió:
A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 október 23-án Sir George Clerc angol diplomata Budapestre érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere.
1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)
A hatalom törvényesítése:
1919. november 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ® ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920. január 22-i nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz):
MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),
kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) - 79 mandátum,
– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - 72 mandátum,
– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják
1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó
141 szavazatot kapott Apponyi hét szavazatával szemben
– az államforma király nálküli alkotmányos királyság
– 1920/1-es és 17-es törvény.:
királyi jogosultságok (kiv: törvény szentesítés és főkegyúri jog),
államfő,
hadsereg főparancsnoka,
miniszterek kinevezésének joga,
személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható),
képviseli az országot a diplomáciában,
háborút és békét Országgyűlés nélkül nem kezdeményezhet,
kétszeres vétójog a törvényhozásban,
utódkijelölési jog (nem kötelező erejű),

A Trianoni békeszerződés

A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. januártól (Apponyi vezette delegáció Párizsban) a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.
1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)
Magyarországon minden társadalmi réteg célja a revízió, hivatalos propaganda is ezt terjeszti.
Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván “Az egyház örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő.
Iskolai ima: “Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen”.
Propaganda versike: “Csonka Magyarország nem ország,
Egész Magyarország mennyország”.

 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja

1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik.
Simonyi-Semadam Sándor: 1920. március 10 - július 19-ig
- konzervatív konszolidációt hirdet,
- “állam és társadalmi védelem”,
1920. július 19-től Teleki Pál a kormányfő (erdélyi főnemesi családból származik)
Baloldal:
  • 1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása törvényes keretek között),
  • 1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost ,
    1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről,
    1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás, - kihirdetése: december 7-én: 1 millió hektár földet osztanak szét ( 427000 törpebirtok, 250000 házhely, 300 vitézi birtok; 0 – 5 hold: 59,5%; 5 – 10 hold: 17%; 10 – 20 hold 8,7%;). A reform érintetlenül hagyja a nagybirtokosokat és életképtelen kisbirtokok tömegét hozza létre, amelyek gyorsan tönkremennek.
    ország területének 8,5 %,
    jómódú parasztgazdák birtok kiegészítés címén,
    500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap ,
    de: tulajdonosok száma nő, magántulajdon tisztelete növekszik,
    - amnesztia,
  • különítményesek megfékezése vidéke, Pesten Horthy nem engedi;
  • 1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) törvényt. Kimondta, hogy az egyetemekre és a főiskolákra a magyarországi nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni. (Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában).

    A Betleheni-konszolidáció: 1921 április 14 - 1931 augusztus 19

    Gróf Betlehen István 1921. április 14-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és 1921. dec. 22-én megegyezést írt alá a MSZDP vezetőivel (Bethlen – Peyer Károly paktum).
    – MSZDP legális párt maradhat,
    Kormányzati módszer
    Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkező kormánypárt alakítása a parlamentben
    1921. március 26-án és október 20-én (Budaörsi csata ® Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (november 6.), de a királyságot, mint államformát fenntartották
    - Károly október 20-án repülővel Dénesfára érkezett - híveit meglepte,
    - új korány Sopronban megalakul: miniszterelnök Rakovszky lett, tagok: Andrássy Gyula, Gratz Gusztáv, Lehár Antal,
    - királyhű csapatok magját Ostenberg különítmény adta: Héjjas támogatása,
    - október 23.: a puccsisták Budapestre érkeztek - Budaörsön vívták az ütközetet,
    - november 6.: Habsburg-ház trónfosztása,
    - Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 október) + KNEP = Egységes Párt,
    - 1922 december új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra jogosultak számát + néhány nagyváros kivételével nyílt szavazás,
    - 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye.
    - 1923. augusztus 2.: Gömbös és társai: Fajvédő Párt létrehozása - a fasiszta ideológiával nem sikerül a politikájukat megvalósítani

    A Horthy rendszer jellege

    – diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentáris hatalom
    – véglet:
    – fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása
    – többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt
    1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása (egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház magyarországi tagjai, 152 választott, Horthy 40 küldötte)
    választójogi rendelet ratifikálása: 1925 augusztus 3.: 26 tc.
    Hatalmi bázisa:
    arisztokrácia
    államvezetők
    dzsentri (hadsereg vezetői,)
    Mo. nemzetközi helyzete
    – 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet
    – 1922: Népszövetség (de revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)
    – 1926: frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét –
    Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)
    – 1927: Mussolini és Bethlen – olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerződés
    Gazdasági stabilizáció (O-M.M. felbomlása új helyzetet teremt)
    Eddig:
    – O-M.M-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat volt
    – vám nélküli kereskedelem
    – közös pénz, bank és hitelrendszer
    – külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val
    Most:
    – Mo. külkereskedelemre utalt ország
    – mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek
    – nő az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,
    amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)
    – nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemző
    kereskedelmi kapcsolatok felszámolása
    20-as évek eleje
    – kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól
    – árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet
    – 1924: Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)
    – 1924: MNB létrehozása
    – 1927. jan. 21. korona helyett pengő
    – 1929: a termelés meghaladja a háború előtti szintet