Horthy - korszak (vázlat)
Magyarország 1919-től
Az átmeneti kormány
-
A tanácsköztársaság bukását követően három
hatalmi tényező alakult ki Magyarországon:
-
- román megszálló csapatok,
-
- egymás helyébe lépő kormányok,
-
- a “fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása
(Horthy Miklós),
-
1919. augusztus 1-én a Forradalmi kormányzótanács lemond,
helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.
-
- visszaállította a régi bíróságokat,
-
- elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését,
-
- államosított üzemek visszaadása,
-
- nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei és a hadsereg,
-
- feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg
már feloszlott),
-
- nem ismerik el a kormányát,
-
A békekonferencia ellenére a román hadsereg
folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét
és augusztus 4-5-én bevonult Budapestre.
-
1919. augugusztus 6-án Friedrich István sikeres puccsot
hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással,
de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg
családból származó ember sem lehet az ország államfője). Habsburg József
a Károlyi-kormány volt hadügyi államtitkárát Friedrich Istvánt nevezte
ki miniszterelnökké.
-
A Clerk-misszió:
-
A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem
lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó
sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai
megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása.
1919 október 23-án Sir George Clerc angol diplomata
Budapestre érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon.
Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a
Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére)
az ő embere.
-
1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, a tényleges
hatalom az övé lesz. (közben dúl a fehérterror – a
terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt
kisembereken áll bosszút.)
-
A hatalom törvényesítése:
-
1919. november 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével
(szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ®
ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920. január 22-i
nemzetgyűlési választások (dem.
választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz):
-
– MSZDP nem indul a pogromhangulat
miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),
-
– kisgazdapárt győz (birtokos
parasztság) - 79 mandátum,
-
– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság +
középrétegek) - 72 mandátum,
-
– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják
-
1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó
-
141 szavazatot kapott Apponyi hét szavazatával szemben
-
– az államforma király nálküli alkotmányos királyság
-
– 1920/1-es és 17-es törvény.:
-
királyi jogosultságok (kiv: törvény szentesítés
és főkegyúri jog),
-
államfő,
-
hadsereg főparancsnoka,
-
miniszterek kinevezésének joga,
-
személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén
felelősségre vonható),
-
képviseli az országot a diplomáciában,
-
háborút és békét Országgyűlés nélkül nem kezdeményezhet,
-
kétszeres vétójog a törvényhozásban,
-
utódkijelölési jog (nem kötelező erejű),
A Trianoni békeszerződés
-
A területi hovatartozás már a háború alatt
eldőlt. 1919. januártól (Apponyi vezette delegáció Párizsban) a szomszédos
országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos
meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.
-
1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)
-
terület: 282 ezer (Horvátországgal 325) helyett 93 ezer km2;
T=72%; L=62%,
-
lakosság: 20,8-ról 7,6 millióra csökken, a
magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság
alá került,
-
hadsereg maximum 35 ezer fő, modern fegyverzetet
nem tarthat,
-
általános hadkötelezettség betiltása,
-
jóvátétel (30 évig),
-
gátat vetett a bolsevik forradalom továbbterjedésének;
-
a revizionizmus meghatározó eszméje minden politikai csoportnak;
-
menekülthullám az elcsatolt országokból;
-
megszakadt a meglévő gazdasági integráció:
gabona termű vidékek (Bácska), vasérc
lelőhelyek (Felvidék), vasúti csomópontok elcsatolása. Hatása: szent
Istváni gondolatok felelevenítése, szent korona tanának kérdése.
-
eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek
akciói és az olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni
(1922. jan.1. - 65% győzelem – civitas
fidelissima – “hűséges város” )
-
Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.
Magyarországon minden társadalmi réteg célja a revízió, hivatalos propaganda
is ezt terjeszti.
Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket,
püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak
a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván “Az egyház
örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága
miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt,
ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem
igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék
álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken
a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő.
Iskolai ima: “Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen”.
Propaganda versike: “Csonka Magyarország nem ország,
Egész Magyarország mennyország”.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja
1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági
és politikai élet stabilizálódik.
Simonyi-Semadam Sándor: 1920. március 10 - július 19-ig
- konzervatív konszolidációt hirdet,
- “állam és társadalmi védelem”,
1920. július 19-től Teleki Pál a kormányfő
(erdélyi főnemesi családból származik)
Baloldal:
1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése
(a fehérterror visszaszorítása törvényes keretek között),
1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost ,
1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről,
1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás,
- kihirdetése: december 7-én: 1 millió hektár földet osztanak szét ( 427000
törpebirtok, 250000 házhely, 300 vitézi birtok; 0 – 5 hold: 59,5%; 5 –
10 hold: 17%; 10 – 20 hold 8,7%;). A reform érintetlenül hagyja a nagybirtokosokat
és életképtelen kisbirtokok tömegét hozza létre, amelyek gyorsan tönkremennek.
ország területének 8,5 %,
jómódú parasztgazdák birtok kiegészítés címén,
500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap ,
de: tulajdonosok száma nő, magántulajdon
tisztelete növekszik,
- amnesztia,
különítményesek megfékezése vidéke, Pesten Horthy nem engedi;
1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot
korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) törvényt. Kimondta,
hogy az egyetemekre és a főiskolákra a magyarországi
nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni.
(Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában).
A Betleheni-konszolidáció: 1921 április 14 - 1931 augusztus 19
Gróf Betlehen István 1921. április 14-én vette át a miniszterelnöki
tisztséget és 1921. dec. 22-én megegyezést
írt alá a MSZDP vezetőivel (Bethlen – Peyer Károly paktum).
– MSZDP legális párt maradhat,
-
lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedéséről,
-
belehelyezkedik a trainoni helyzetbe - cél: a trianon reviziója
-
állam konszolidációja: a fehérterror megszűntetése;
-
főrendiház reformja;
-
közigazgatás reformja: ehhez szükséges a középosztály
megerősödése,
Kormányzati módszer
Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkező
kormánypárt alakítása a parlamentben
1921. március 26-án és október 20-én (Budaörsi csata ®
Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták
a Habsburg-ház trónfosztását (november 6.), de a királyságot, mint államformát
fenntartották
- Károly október 20-án repülővel Dénesfára
érkezett - híveit meglepte,
- új korány Sopronban megalakul: miniszterelnök Rakovszky lett, tagok:
Andrássy Gyula, Gratz Gusztáv, Lehár Antal,
- királyhű csapatok magját Ostenberg
különítmény adta: Héjjas támogatása,
- október 23.: a puccsisták Budapestre érkeztek - Budaörsön vívták az ütközetet,
- november 6.: Habsburg-ház trónfosztása,
-
- Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 október) + KNEP = Egységes Párt,
- 1922 december új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra
jogosultak számát + néhány nagyváros kivételével nyílt szavazás,
- 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye.
- 1923. augusztus 2.: Gömbös és társai: Fajvédő
Párt létrehozása - a fasiszta ideológiával nem sikerül a politikájukat
megvalósítani
A Horthy rendszer jellege
-
– diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív
parlamentáris hatalom
-
– véglet:
-
– fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása
-
– többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt
-
1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása
(egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház magyarországi tagjai,
152 választott, Horthy 40 küldötte)
-
választójogi rendelet ratifikálása: 1925 augusztus 3.: 26 tc.
-
Hatalmi bázisa:
-
arisztokrácia
-
államvezetők
-
dzsentri (hadsereg vezetői,)
-
Mo. nemzetközi helyzete
-
– 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet
-
– 1922: Népszövetség (de revíziós elképzelések
a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)
-
– 1926: frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar
revíziós propaganda költségét –
-
Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)
-
– 1927: Mussolini és Bethlen – olasz (Fro.
és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerződés
-
Gazdasági stabilizáció (O-M.M. felbomlása új helyzetet teremt)
-
Eddig:
-
– O-M.M-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat
volt
-
– vám nélküli kereskedelem
-
– közös pénz, bank és hitelrendszer
-
– külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val
-
Most:
-
– Mo. külkereskedelemre utalt ország
-
– mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek
-
– nő az ipar részaránya, de fémekben szegény
ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,
-
amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)
-
– nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika
és a keleten jellemző
-
kereskedelmi kapcsolatok felszámolása
-
20-as évek eleje
-
– kormány által támogatott infláció kezdetben
segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól
-
– árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet
-
– 1924: Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)
-
– 1924: MNB létrehozása
-
– 1927. jan. 21. korona helyett pengő
-
– 1929: a termelés meghaladja a háború előtti
szintet
-