A pénz története az ókori Rómában

1. A pénz neve latinul: pecunia. Eredetileg "baromvagyon" a jelentése, ugyanis kezdetben a marha töltötte be a pénz szerepét.

 
2. Kr.e. 217-ben tértek át Rómában a rézrõl az ezüst- és aranypénzekre: 4 gramm sulyú dénár bevezetésével (= 10 as)

 
3. Julius Caesar az egész birodalom területén használatos aranypénzt veretett, s ezzel is a birodalom egységesítését szolgálta. Az aureus 8, 19 g. súlyú aranypénz volt, s 25 denarius-szal volt egyenértékû.

 
4. Augustus monopolizálta az éremverést. Új aranyérméket, az ún. aureusokat verette. (8,18 gramm súlyú, azaz a római font [327,45 gr.] negyvened része). Veretett még solidust is (4,54 g.) Ezüst érme volt a denarius, melynek súlya ekkor 3,89 g.. 1 denarius = 3 sestertius, (a sestertius eredetileg ezüstpénz volt, majd bronzból, idõvel pedig sárgarézbõl verték a Kr. u. III. sz-ig)1 sestertius = 4 as. A legkisebb érme a quadrans volt, mely az as negyedét érte.

 
5. Nero idején megkezdõdött a pénzrontás: az aureus már csak 7,22 g-t nyomott. Késõbb pedig az érmék aranytartalmát csökkentették, s Septimius Severus idejére már az aureus 40 %-a ezüst volt. Ez megingatta a gazdaságot is.

 
6. Vespasianus korából származik az alábbi mondás: Pecunia non olet.

 
7. Aurelianus arra kényszerült, hogy újjáteremtse a pénzrendszert, s kimondta, hogy a hitelezõ nem köteles rossz pénzben elfogadni az adósságot, illetve felárat számíthat.

 
8. Diocletianus visszatért az aureushoz, mely 5, 46 g. súlyú volt. A denar pedig 3, 41 g-t tett ki. A III. sz. összes hamis érméjét betiltatta.

 
9. Constantinus új solidust vezetett be, mely 4,55 g. súlyú aranypénz volt. Mivel értékesnek bizonyult, ezért mindenki magánál tartotta, s a továbbiakban rossz pénzzel fizetett.

          A 99,5 %-os tisztaságú arany unciánként (31,1035 g.) 280,55 dollárt ért.
          (HVG, 1999. április 10. sz.)

Árak a köztársaságkori Rómából
 

ÁRU	ÁR (sestertiusban)
1 modius (8,7 l.) búza	3
1 amphora (26 l.) olaj	39
1 liter jó bor	3,8
1 sertés	240-280
1 marha	800
1 jugerum (2523 m2) szántóföld	1000
1 font (30 dkg.) fekete bors	16
1 font gyömbér	24

Diocletianus császár (284-305) 301-ben kiadott ármaximalizáló törvénye alapján megszabott árak:
 

ÁRU	ÁR (denariusban)	Mai árakon Ft-ban
1 modius (17, 51 l.) árpa, hántott köles, borsó, bab	100
0, 54 l. finom bor	30	500
0, 54 l. (sextarius = mérõ) óbor, elsõrendû	24
1 sextarius sör	4	150
1 modius só	100
1 font sertéshús	12	180
1 font marhahús	8	240
1 db. hízott liba	200
1 pár csirke	60
1 font vaj	16	240
1 font sajt	13	(trappista) 360
10 darab retek	4	100
4 tojás	4	56
1 citrom	16
1 font szõlõ	1
Egyéb árúcikkek	ÁR (denariusban)	Ft-ban
1 pár bakancs	120	10 000
1 pár nõi cipõ	60	8000
1 db. teherkocsi (vasalás nélkül)	6000	6 millió (?)
1 db. elsõrendû varrótû	4	20
1 darab keleti szõnyeg	3000
Elsõrendû vászon , 1 ingre	7000
Férfi díszruha	10 000
Nõi díszruha	7000
1 font finom rúd- vagy vertarany	50 000
1 font fehér selyem	12 000
1 darab kerevettakaró	4500
1 db. marhabõr, nyers	500
1 db. fókabõr, nyers	1250
1 db. medvebõr, nyers	100
1 font tinta	12

Korabeli (IV. sz.) keresetek:
 

Foglalkozás	Kereset (denariusban)
hajcsár, béres, vízhordó, csatornatisztító	25 (napi)
kõmûves, kõfaragó, bognár, ács,	40-50 (napi)
falfestõ	75 (napi)
festõmûvész (alakfestõ)	150 (napi)
állatorvos	20 (állatonként)
másoló	25 (100 soronként)
ügyvéd egy panasziratért	250
ügyvéd egy tárgyalásért	1000
tanító egy tanulóért egy hónapra	50-250 (attól függõen, hogy mire tanítja)
napszám (élelmezéssel)	50 denarius
bérmunkás	25 (napi)

Felhasznált irodalom:

• Bácskai T. - Huszti E. - Simon P.: A pénz

Kossuth K. 1974
• Révay József: Százarcú ókor

Móra F. K., 1962
• Történelem 1.

AKG K., Bp., 1998
• Antik lexikon

Corvina, 1993
• Pölcz Róbert magánkincstára