GESTA: gesta rerum vagy res gestae [l.] = viselt dolgok 
Irodalmi jellegû mûfaj, melynek szerzõjét a szórakoztatás igénye késztette írásra, de egyúttal nagy mûgonddal formálja meg mondandóját. 
Mûve nem kronológikus szempontok szerint készült, hanem tematikus szerkezetû. Eközben nagy figyelmet szentel a genealógiai, földrajzi összefüggéseknek. 
Témáját tekintve is eltér a egyetemes jellegû világkrónikáktól, mivel egy adott nép történetébõl merít, feldolgozva eredetét is. 
Fõleg szóbeli hagyományból merít, illetve a XIII.sz-tól az õsgestá(k)ból is. Emiatt is elmaradnak forrásérték tekintetében az évkönyvek és krónikák mögött, de ennek ellenére értékes információkat tartalmaznak. 
A magyar történelem jelentõsebb gestái: az õsgesta, Ákos mester gestája, Anonymus Gesta Hungarorumja, 
KRÓNIKA: khrono: [g.] = idõ 
Legfõbb jellegzetessége az idõrendiség, de nem érvényesül oly következetesen, mint az évkönyveknél, s az elõadásmód is színesebb, kerekebb. 
A kereszténység korai századaiban egyetemes, univerzalisztikus jellegû, de a VI. századtól (Toursi Gergely hatására) kezdi elveszíteni egyetemes jellegét, s inkább egy dinasztiához vagy tájegységhez kapcsolódik. 
A szerzõ legtöbbször névtelenül húzódik meg a háttérben, s inkább a gondviselés szerepét igyekszik hangsúlyozni. Kizárólagosan eseménytörténet, a történelmi összefüggéseket sem vonja be a tárgyalásba. 
Gyakran szó szerint másolja a forrásokat, vegyíti a kútfõket, s emiatt sokszor kompilációnak tekinthetõk. 
Virágzása a 12. századig tart, a 14. sz-tól a humanista történetírás veszi át a fõszerepet.
 
ÉVKÖNYV: annales [l.] 
Szemben a világkrónikával az évkönyv nem egyetemes, hanem helyi, dinasztikus érdeklõdésû. 
Formailag hasonló a krónikához, amennyiben kronológikus, azaz éevek szerint feljegyzett eseményeket tartalmaz. (A korabeli szóbeli információk és a jóval korábbi írásos források szolgáltak alapul.) 
Még a krónikáknál is szárazabbak és objektívebbek. A szerzetes szerzõ itt sem önmaga személyét helyezi elõtérbe. 
A szûkszavú adatfelsorolásokat nem kommentálja, a történeti összefüggéseket is csak az egymásutániság szintjén tárja fel. A korábbi történetírók információit (esetenként szó szerint átveszi) nem veti kritikai vizsgálat alá. 
Az ezredforduló óta a krónika és az évkönyv közötti különbség egyre kevésbé észlelhetõ.
 


Forráselemzõ feladatok, kérdések:
  • Részrehajlóan vagy objektíven rögzítette az eseményeket Kézai Simon? Ha nem volt objektív, akkor mely politikai erõkhöz állt közelebb?
  • Milyen kapcsolatot tételez fel a szerzõ a hunok és a magyarok között? Honnan származik az író szerint a magyar név?
  • Milyen indokkal és milyen módszerrel távolítják el a trónról Orseolo Pétert?
  • Hogyan kerül az új uralkodó a királyi trónra?
  • Részletek Kézai Simon Magyar Krónikájából

    Minthogy erõsen szíveteken fekszik, hogy a magyarok tetteit ismerjétek, s azt én igazán tudom, gondoskodtam, hogy azon nemzet történeteit mellyek különbkülönbféle irományokban Olasz-, Franczia- és Németországban szerteszét vannak szórva, egy kötetbe szerkesszem, nem követve Orosiust, ki Ottó császár kedvét keresve, kinek a magyarok különbözõ csatáikban sok zavart okoztak, könyveiben sokat hamisan koholva azt állította, hogy a magyarok lator ördögöktõl származtak.
    ... Ugyanõ ott is eléggé túl ment az igazságon, a hol a magyarok harczainak csak szerencsétlen kimeneteleirõl látszik emlékezni, a szerencséseket pedig hallgatással mellõzi, mi nyilván való gyûlöletét világosan mutatja. A valóságot akarván tehát követni, úgy szerencsétlen mint szerencsés harczaikat beigtatom s meg fogom írni az említett nemzet eredetét, és hogy hol laktak, hány országot foglaltak, s hányszor változtatták lakhelyöket: azonban annak segélyével és kegyelmének eszközlésével, ki mind annak, mi a hold köre alatt és azon túl e teremtett világon él, teremtõ, megtartó és megváltó istene, kinek legyen tisztesség és dicsõség mind örökkön örökké.

    2.§. A húnok bejövetelérõl.

    A száznyolc nemzetségbõl osztán kiválogatták a hadra erõs férfiakat, mindegyikbõl tízezer fegyverest szedvén, s a többit Scythiában hagyván, hogy országukat az ellenségtõl õrizzék. S emelt zászlókkal megindulván a besenyõk és fehér kúnok földén átvonulának; azután Susdaliába, Ruthéniába és a fekete kúnok földére nyomulván, végre minden kár nélkül, az említett népek ellenére, a Tisza vizéig jutának. Melly tartományt körültekintvén az egész községnek tetszett, hogy ne menjenek tovább barmaikkal és cselédeikkel; mert feleségeikkel, sátraikkal és szekerekkel szállottak vala ki országukból.

    II. könyv, I.fejezet, 1.§. Bevezetés

    Miután tehát elõadtuk a húnok eredetét, szerencsés és szerencsétlen harczaikat, s hányszor változtatták lakhelyeiket, most nézzük, mikor tértek vissza ismét Pannoniába. Kik voltak a visszatérõk kapitányai s mennyi volt fegyvereseik száma jelen munkába igtatni méltónak tartottam.

    2.§. A magyarok bejövetelérõl s hét kapitányáról

    Midõn Német- és Olaszországon a sváb Ottó, Franciaországon Lajos király, Lothár fia, uralkodott, Görögországot pedig Antonius Durus, Theodorus fia, kormányozta, Jézus Krisztus születésének nyolcszázhetvenkettedik esztendejében jõvén be ismét a húnok vagy magyarok Pannoniába, átkelének a besenyõk, a fejér kúnok országain és Kió városán, s aztán az Ung nevezetû folyónál szállának meg, hol várat építenek, melly folyótól nevezték õket a nyúgoti nemzetek hungar-oknak. S miután ezen kívûl még más hat várat is alapítottak, egy ideig azon vidéken maradának. Végre miután Szvatoplugot, mint föntebb elbeszéltük, megölték, hét seregre oszlának, ugy hogy mind egyik seregnek a századosokon és tizedeseken kívül egy egy kapitánya legyen, kinek mint vezérnek egy szívvel lélekkel szót fogadjanak és engedelmeskedjenek. Vala pedig mindegyik seregben harmnczezer fegyveres vitéz a tizedeseken és századosokon kívül.

    3.§. A magyarok átkelésérõl a Dunán.

    Megindulván tehát emelt zászlók alatt feleségeikkel, gyermekeikkel és barmaikkal, a Dunán Pest-nél és a szobi réven átkelének, hol egy várat a Duna körül, mellyben gyûltek volt össze Szvatoplug katonái, kik futással menekültek, midõn urok elveszett vala, megvívának, mellyben egyebek közt Marót bizonyos igen agg atyjafiát megölvén, mai napig is mesélve azt állítják, hogy az maga Marót volt.

    II.fejezet, 2. és 3. §.

    S miután Péter uralkodni kezdett, a királyi méltóság minden szelídségét levetkezé, és német dühösséggel tombolva az ország nemeseit megveti vala, az ország javait a németekkel és olaszokkal fönnhéjázva és telhetetlen szívvel falván. Az erõsségeket, várakat, és az ország minden méltóságát a magyaroktól elszedvén németeknek és olaszoknak osztja vala. ...
    ... Tehát Péter uralkodásának harmadik esztendejében az ország nagyai és nemesei a püspökök tanácsára egybe gyülekezének Péter ellen, szorgosan keresve, ha valakit találhatnának a királyi nembõl, ki alkalmas lenne az országot kormányozni s õket Péter zsarnokságától hatalmasan megszabadítani. S minthogy az országban illyet semmi módon nem találhattak, magok közzül egy Aba nevezetû ispánt, szent István király húgának férjét tették királyukká. ...

    III.fejezet, 1. és 3. §.

    ... E közben pedig Péter király a magyarokat elõbbi sanyargatással kezdé terhelni. Akkor Csanádon mind egybejövének s tanácsot tartván köz értelemmel Szár László fiaiért küldenek, hogy jöjenek vissza az országba.
    ... A három testvért osztán, a mint Fejérvár városába bementek, valamennyi püspök, nemes és az egész nép igen nagy dicsõséggel fogadá. S Andrást, mint idõsebbet, az ország trónjára emelik. ...



    Anonymus:
    Anonymus magister, P. mester (12-13.sz.): az elsõ fennmaradt latin nyelvû magyar történeti elbeszélés, a Gesta Hungarorum szerzõje. Szövege a 13.sz 2. felébõl való másolatban maradt fenn. Személye, kora, írásának történelmi forrásértéke a mû elsõ közzététele óta vita tárgya. Neve valószínûleg P betûvel kezdõdik. (Péter esztergomi vagy budai prépost, vagy Pósa országbíró vagy Péter gyõri püspök és késõbbi kancellár jöhet számításba.) Valamelyik Béla király jegyzõje. I.Béla kizárható; a történelmi vizsgálat elsõsorban III. Béla (esetleg IV. Béla, a nyelvi elemzés II.Béla) korára mutat. Egyházi ember, külföldi egyetemen tanult. Mûvét, mint állítja, N betûvel jelölt iskolatársa kérésére írta. Õt akarta tájékoztatni a magyar királyok és nemesek származásáról, az õshazáról, a honfoglalásról. A prológus után 57 fejezetben leírja Szkitiát, szól Álmos fejedelemrõl, a vándorlásról, a honfoglalás epizódjairól, a kalandozásokról. Az utolsó mozzanatok I.András idejére utalnak. Célja a korabeli birtokállapotok igazolása, a király és a nemesség közti viszony történelmi alapokra helyezése lehetett. Olvasmányai közül említi Dares Phrygiust és egy Trója-történetet (Excidium Troiae). Ismerte Regino 907-ig írt krónikáját (Exordia Scythica) és 967-ig terjedõ folytatását. Használta Hugo Bononiensis Rationes dictandi prosaice c. mûvét és a Bibliát. Bizonyos kifejezései oklevél formulákkal azonosíthatók. Merített a magyar krónika kompozició korai változatából. Az õsi hagyományvilágból néhány foszlányt õriz, így az Árpád-ház Attilától való származásának gondolatát, Álmos életének epizódjait, a vérszerzõdés emlékét Emesu (Emese) nevében egy matriarchátus kori eredetmonda nyomát, és a Botond-mondát. Néhány mozzanata helyi, nemzetségi hagyományra utal. Két sort megõrzött egy jokulátorénekbõl. Ezekhez azonban kelletlenül nyúlt, a hagyományt megpróbálta racionális eszközökkel, elsõsorban saját kora tényeinek visszavetitésével helyettesíteni. Földrajzi nevekbõl követekeztetett a hajdan ott történt eseményre és szereplõkre. Hõseinek egy része földrajzi nevek megszemélyesitésébõl született (Tarcal,Gyula, Bors, Zobor,Tétény, stb.). Az így szerzett  adatokat sztrereotíp helyzetekbe állította, írói eszközökkel, költött beszédekkel, csatajelenetekkel, jellemrajzokkal kikerekítette. Néha nagyszabású figurákat sikerült teremtenie (Zalán, Ménmarót). Elbeszélése túlnyomóan kora -a XII-XIII.sz. fordulójának- társadalmi, közjogi, katonai, etnikai, földrajzi állapotát tükrözi, a honfoglalás idejére vonatkozó forrásértéke csekély, de nem hagyható figyelem nélkül. A környezet a lovagregényekére emlékeztet. Központi hõse Árpád; mellette kisebb, de hasonlóan bátor, leleményes, hûséges harcosok bonyolódnak veszélyes kalandokba. Mintául a Gesta Alexandri Magni változata szolgálhatott. A mûvet némelyek egészében szépirodalmi alkotásnak tekintik. Szerkezete széthulló, az epizódok fûzérét csak Árpád alakja tartja össze. Latinsága középkori, néhol magyar szavakat is tartalmaz. A rímes próza verses betétekkel keveredik, gyakori a szójáték, az alliteráció,az ismétlés,a kép, a hasonlat, a formula. Próza és a vers, a tudóskodás és a regényesség elegyítése az elbeszélésnek naív bájt ad. -Lehetséges, hogy a mû hamarosan külföldre került. Egy 13.sz-i másolat maradt csak fenn, mely a 17.sz. elején bukkant fel a bécsi udvari könyvtárban, s 1928-ban került Magyarországra, ma az OSZK-ban õrzik. A krónikairodalom más alkotásaival egyezõ részletek közös forrásra is visszavezethetõk. Szerepe a magyar történelem-tudományban kiemelkedõ, a körülötte folyó kutatás, bár végleges eredményre szinte egyetlen ponton sem jutott, nagyban hozzájárult a történeti forráskritika és több más tudomány fejlõdéséhez. A Gestán kívül említi korábbi mûvét a trójai háborúról. Ez ismeretlen , de a délszláv irodalomban fennmaradtak olyan Trója-történetek, melyeket a 13.sz. elsõ évtizedeiben keletkezett magyar nyelvû szövegeiböl forditottak. Ez latin eredetire utal vissza, az pedig Dares Phrygius, Ovidius és Maurus Servius nyomán készült.

    Forráselemzõ feladatok, kérdések:

    Részletek Anonymus Gesta Hungarorum-ából

    Kezdõdik az elõbeszéd a magyarok cselekedeteihez

      Mesternek mondott P, a néhai jó emlékû, dicsõséges Bélának, Magyarország királyának jegyzõje, N-nek, az õ legkedvesebb barátjának, a tisztelendõ és az írástudás mûvészetében avatott férfiúnak üdvözletét meg kérése teljesedését jelenti. ...
    ... kérted tõlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemseinek származását is: hogy hét fejedelmi személy, aki a hét magyar nevet viseli, miképpen jött ki szittya földrõl, vagy milyen az a szittya föld, miképpen született Álmos, s mi okból nyeri az Álmos nevet Magyarország elsõ vezére, akitõl a magyarok királyai erednek, vagy mennyi országot és királyt vetettek maguk alá, vagy ezt a szittya földrõl kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungárusoknak, a maga nyelvén meg magyerinek.

    1/Szcítia
    Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernak hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevû folyam nagy mocsaraival, ahol szerfölött bõven találni nyestet, úgyhogy nemcsak a nemesek és alrendûek ruházkodhatnak vele, hanem a gulyások, kanászok és juhászok szintén díszes ruházatot hordanak azon a földön. Ugyanis ott bõvében van az arany meg az ezüst, s annak a földnek a folyamaiból drágakõ és gyöngy kerül elõ. A szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Magóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól. A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának elsõ királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Õ az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földrõl kiszállva hatlamas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelset állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erõs fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják. De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idõ múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következõkben majd elõadjuk.
    ... Azonban - ámbár szerfölött nagy kiterjedésû - mégis a rajta született népség sokaságát sem táplálni, sem befogadni nem tudta [Szcítia]. Ezért a hét fejedelmi személyt, akit hétmagyarnak mondottak, a helyszûkét nem tûrte tovább, hanem gondolkozott, hogy azt mindenképpen elhárítja. Akkor ez a hét fejedelmi személy tanácsot tartva megállapodott abban, hogy olyan földet foglal el magának, amelyen laknia lehet, s evégbõl elhagyja szülõföldjét, miképpen majd a következõkben elõadjuk.

    3/Álmos az elsõ vezér

    Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idõ múltán Mágóg király nemzetségébõl való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevû leányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, s mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltûnõ képet magyar nyelven álomnak mondják, és az õ születését álom jelezte elõre, azért hívták õt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak -ami latinul annyi, mint szent-, mivel az õ ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendõk.



    A középkori írásbeliség legbecsesebb alkotásai közé tartoznak Mátyás corvinái:

    Bibliotheca Corviniana - I. Hunyadi Mátyás (1458/1490)  magyar király híres budai könyvtára, mely a Vatikáni után Európa legnagyobb könyvtára volt. A Corvina a XV. sz-i reneszánsz egyik kimagasló alkotása. Mátyás céltudatos politikájának elõmozdítója volt eme hatalmas könyvtár, amely felkeltette az akkori tudományos és politikai világ csodálatát. Könyvtára gyarapítására nagy összegeket fordított. A könyvállomány régi latin és görög kéziratokból, XV. sz-i kéziratokból és õsnyomtatványokból, a budai könyvmásolómûhelyben készült,  az olaszországi könyvkereskedõknél megrendelt kéziratokból, az írók és kiadók által Mátyásnak ajánlott könyvekbõl, valamint magánszemélyek ajándék kézirataiból és nyomtatványaiból állt. Számos könyvmásoló és könyvfestõ munkája eredményeként születtek meg a díszes, bõr-, bársony- és selyemkötéses, Hunyadi címerrel ellátott Corvinák. Innen származik az elnevezés is, ugyanis a Corvinák fedõlapján Mátyás címerállata a holló látható, a holló latin neve: corvus. Mátyás korai halála után Magyarország széthullása következtében a Corvina is pusztulásnak indult, kódexeit széthordták. 1541-ben Buda elfoglalásakor a törökök zsákmányként magukkal vitték a megmaradt kódexeket, s csak 1877-ben II.Abdul-Hamid szultántól kapott vissza az ország ajándékba 35-öt. A Heltai Gáspár által - erõteljes túlzással -  50 000 kötetre becsült könyvtárból napjainkban 216 eredeti Corvina ismeretes, beleértve a Magyarországon õrzött 53 Corvin-kódexet. A többit 16 ország 43 városának 49 könyvtárában.
     



    Forrás: Vissza a nyitólapra