Mûvészeti stílusok és irányzatok a középkori Magyarországon.
Román stílus magyarországi emlékei:

Feldebrõi altemplom. Valószínûleg Aba Sámuel építtethette még trónra kerülését megelõzõen, majd halála után elõször ide is temették.


  Román kori templom díszítése (Pécs, Szent Imre-templom).

A gótikus stílus magyarországi emlékeibõl:  (A gótikus építészet.)

A XIV.sz-ban épült diósgyõri vár. Kezdetben az Ákos nembeli Ernye bán birtokolta, majd a központi hatalom megszilárdítása után királyi, pontosabban királynõi vár lett 1340-tõl. A képen látható formában Nagy Lajos építtette.


A kassai (ma Kosice) Szent Erzsébet-templom. A középkori Magyarország (egyik) legjelentõsebb temploma, mely a középkori magyar építészetet is jelentõsen meghatározta. Az építkezés 1380 körül kezdõdhetett, s kisebb leállások után az 1460-70-es években fejezõdött be.

Szent Anna kápolna, Székesfehérvár. A késõgótika idõszakában épült a kápolna 1485 körül. A képen a kápolna nyugati és déli homlokzata látható.

A fenti Szent Anna kápolna bejárata fölötti rózsaablak (rosetta).

A pannonhalmi bencés fõapátság temploma. A képen a fõhajó látható az emelt szentéllyel és az altemplomi lejárókkal.

Reneszánsz mûvészeti emlékek Magyarországon:

A magyarországi reneszánsz:
Már a XV.sz-ban megjelent, (évtizedekkel megelõzve a többi európai országot). E gyors megjelenés Mátyás mûvészetpártoló tevékenységének köszönhetõ, hiszen a kor humanistáit és mûvészeit hívta meg az országba és biztosított alkotásukhoz megfelelõ hátteret. Jelentõs szerepe volt Vitéz Jánosnak az antik mûveltség és kultúra felfedeztetésében és elterjesztésében.
E magyarországi reneszánsz is három korszakra osztható: kora, érett és késõ reneszánsz idõszakra. A mohácsi csata a magyarországi reneszánsz történetében is törést okozott, s a török uralom hatásának nyomait is magán viselte.
Építészet: kiegyensúlyozottság, egyszerû szépség, a tömegek harmóniája jellemzi. Fõleg paloták és vidéki kastélyok építésére koncentrál.
Festészet: jellemzõ a rajz élessége, a perspektíva erõteljes megjelenése. Az elõteret és a hátteret élesen elválasztották, valamint a sötét és világos helyeket nagy gonddal dolgozták ki. A magyarországi reneszánszra leginkább a freskók és kódexborítók jellemzõek.
Szobrászat: a testeket és alakokat a maguk "természetességében" ábrázolják, s elõtérbe kerül az akt és az emberi érzésvilág. A portréban az egyéni jellemábrázolás, a szépség és öntudat kifejezése válik meghatározóvá.

A kályhacsempe a budai várból származik, 1480 körül készült, s Mátyás királyt ábrázolja. Ezekre a csempékre az jellemzõ, hogy általában egy példányban készültek, s mázuk is hazai találmánynak tûnik.


Mátyás kincstárából származó serleg.

A képen Mátyás és Beatrix látható (egy kódex fedõlapján).

Forrás:

Vissza a nyitólapra