Ennek a mulatságos és nevelő erejű társasjátéknak tetszés szerinti számú résztvevője lehet. Játszhatja egy nyolc-tíz főből álló baráti kör,
de nyolc-tíz milliós népek is jól elszórakozhatnak vele. Csak az a fontos, hogy a középen hely legyen.
Mindenekelőtt ketten kimennek a társaságból, ha lehet,~ két olyan személy, aki nem túl jól ismeri egymást. A többiek összebeszélnek. Minden föladat jó,
amit nem könnyű kitalálni, a játék ugyanis annál szórakoztatóbb, minél tovább tart.
Épp ezért teljesen szabályos, ha nem egy, hanem két föladatot dolgozunk ki, és az egyik szereplőnek ezt, a másiknak pedig amazt kell kitalálnia.
(Példának okáért: örök ifjúság és tyúkszemvágás.)
Amikor ebben megegyeztünk, a két szereplőt vissza lehet hívni.
Most kezdődik a játék.
Valaki odalép az egyik szereplőhöz, beköti a szemét, aztán odalép a másikhoz, és néhány olyan mozdulatot tesz, mely a föladott dolgot sugallja.
Ezután levesszük a kendőt, és a másik szereplő szemét kötjük be.
Most megint föláll valamelyikük, odalép ahhoz a szereplőhöz, akinek nincs bekötve a szeme, és néhány ügyes gesztussal jellemzését adja annak a
föladatnak, amelyet őrá róttunk ki.
Persze, miközben a szereplőket gondolkozásra serkentjük, arra kell ügyelnünk, nehogy idő előtt eláruljuk magunkat. Úgy helyes, ha a föladatnak
csak egy tört részét mutatjuk be; a jelen példánál maradva mindkét szereplő előtt letérdelhetünk, hiszen tyúkszemet lehet térden állva is vágni,
másfelől viszont akkor is térdre vetjük magunkat örömünkben, amikor megtudjuk, hogy örökké fiatalok maradunk.
A tapasztalat arra mutat, hogy nyolc-tíz mozdulat bemutatása után a szereplők többnyire pedzeni kezdik a megoldást. Ilyenkor, hogy a játék tovább
tartson, szabad "félrevezető" jeleket is adni, persze sohasem úgy, hogy azok a föladattal szöges ellentétben legyenek. Így például, ha a
tyúkszemvágást akarjuk sugallni, nem szabad olyan mozdulatokat végezni, mintha ejtőernyővel akarnánk kétezer méteres magasságból leugrani, mert ez
a sport tyúkszemvágóknál nem gyakori. Ellenben bátran ugrabugrál- hatunk úgy, mintha lepkét akarnánk fogni, mert egy tyúkszemvágónál, aki az
ülőmunkától elhízott, könnyen elképzelhető, hogy reggelente egy kis könnyű testmozgásra vágyik.
A szereplőknek három ízben van joguk találgatni. Aki sikeresen megoldotta a föladatot, jutalmul közénk ül, és másvalakit küld ki maga helyett.
Aki azonban harmadszorra sem jött rá a megoldásra, újra meg újra kimegy, egészen addig, míg rá nem jön a dolgok értelmére.
|