a délibáb (fata morgana)

 

Erõs napsütésben elõfordulhat, hogy a közvetlenül a földfelszín feletti, vagy esetleg egy magasabban lévõ levegõréteg a környezeténél jóval erõsebben felmelegszik, ezért optikailag ritkább közegként viselkedik. Ilyenkor ha a határszögnél nagyobb szögben esik a közeg határára a fény, teljes visszaverõdés jöhet létre, ami furcsa optikai csalódáshoz vezethet.

A délibáb két formája közül az egyik nagyon gyakori jelenség, nyáron figyelhetõ meg, amikor a forró aszfalt közelében, az egyenes országúton elõre - kissé lefelé - nézünk. Ekkor az aszfaltot vizesnek látjuk, amikor pedig elérjük a látszólagos tócsa helyét, kiderül, hogy az út tökéletesen száraz.

Hétköznapi délibáb

Hétköznapi délibáb

Hasonló élményrõl számoltak be a sivatagban eltévedt utasok, akik a szomjúságtól elcsigázva azért tértek el eredeti útirányuktól, mert azt hitték, hogy valódi vízfelületet látnak.

Délibáb a sivatagban

Délibáb a sivatagban

A délibáb másik típusa jóval ritkábban figyelhetõ meg, mert speciális hõmérsékleti eloszlás kell hozzá, a meleg levegõnek egy bizonyos magasságban kell lennie. Ekkor a földfelszínen lévõ tárgyak, például a fák, gémeskutak a földrõl elemelkedve, fejjel lefelé a levegõben látszanak. Ez a jelenség, ami Petõfi idejében még közismert volt, ma már sajnos eltûnt az Alföldrõl.

Délibáb a tengeren a.)

Délibáb a tengeren. Az alsó képen a hajó és a meleg levegõrétegrõl visszaverõdött fejjel lefelé álló tükörképe összeolvadva látszik

Délibáb a tengeren b.)

A délibábról bővebben

Forrás